Száray Miklós: Történelem 11. (Oktatás és Fejlesztő Intézet, 2016) - A négyosztályos gimnáziumok és a szakközépiskolák számára Szerkesztő Grafikus Lektor Kiadó: Oktatás és Fejlesztő Intézet Kiadás helye: Kiadás éve: 2016 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 296 oldal Sorozatcím: Forrásközpontú történelem Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 28 cm x 20 cm ISBN: 978-963-19-7905-3 Megjegyzés: Színes illusztrációkkal, fotókkal. 1. kiadás. Tankönyvi szám: NT-17342. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Új forrásközpontú történelem sorozatunk harmadik kötete a négyosztályos gimnáziumok és a szakközépiskolák új kerettantervi követelményeihez igazodva az 1848-1849-es forradalmak bukásától a második világháború befejeződéséig (1945-ig) tárgyalja az egyetemes és a magyar történelmet. Ezt a háborúkban és máig ható változásokban gazdag időszakot a szerző hat nagy témakörre és 56 leckére tagolja.
Ismeri a második világháború legfontosabb katonai és diplomáciai eseményeit, a tengelyhatalmak ellen harcoló szövetségesek együttműködését, és látja a közöttük levő érdekellentéteket is. Feltárja az antiszemitizmus megnyilvánulási módjait, megerősödésnek mozgatórugóit, azonosítja veszélyeit. Elítéli a diszkriminációt, és elutasítja az ún. fajelméletet és annak következményeit (megkülönböztetés, jogfosztás, elkülönítés, deportálás, megsemmisítés). Tudja, hogy mennyi áldozattal, pusztítással járt a második világháború, és hogy a holokauszt az emberiség, és benne az egész magyarság tragédiája. Belátja, hogy Magyarország számára veszteség volt a hazai zsidó származású művészek, tudósok, feltalálók kirekesztése, emigrációba kényszerítse, fizikai megsemmisítése (pl. Neumann János, Teller Ede, Szilárd Leó, Rejtő Jenő, Radnóti Miklós, Szerb Antal). Megérti, miként került a háború során Magyarország kényszerpályára, miként maradt mindvégig a hitleri Németország szövetségese. Tisztában van a háborús vereség, a német, majd a szovjet megszállás következményeivel.
ok és következmény, történelmi forrás. TK: társadalmi csoport, identitás, életmód, politika, hatalmi ág, parlamentarizmus, szuverenitás,, vallás, jogegyenlőség, emancipáció F: [magaskultúra (elitkultúra)], [tömegkultúra], millennium, középosztály, város É: 1896 (a millennium) T: Budapest, Bécs tény és bizonyíték, jelentőség TK: társadalmi csoport, társadalmi mobilitás, felemelkedés, nemzet, nemzetiség, elitréteg, középréteg, alsó réteg, migráció, életmód, város, gazdasági teljesítmény, jogegyenlőség, emancipáció 3. forrás (Hasonlítsa össze a képet Károlyi Mihály viszszaemlékezésével (4. forrás)! ) 16. forrás (Írjon rövid fogalmazást a képen látható család mindennapjairól! ) Tájékozódás időben és térben: 12. forrás (Értékelje a pártokra leadott szavazatok területi megoszlását! Hasonlítsa össze ezt az ország nemzetiségi térképével! ) 18. forrás (Milyen szerepet játszott Budapest életében a millenniumi kiállítás megrendezése? Keressenek a kiállítás tiszteletére átadott középületeket és infrastrukturális beruházásokat mai Budapesten! )
Példák a fejlesztési követelmények teljesítésére Ismeretszerzés, tanulás: 1. forrás (Mit jelentett a térség számára gazdasági szempontból az Osztrák– Magyar Monarchia? Hogyan működött az utódállamok gazdasága? Hogyan hatott ez az egész térség gazdasági helyzetére? ) Tájékozódás időben és térben: 7. forrás (A magyar településszerkezet mely sajátosságát erősítette fel a trianoni "rendezés"? Gyűjtse össze a térkép segítségével, hogy mely települések voltak a legnagyobb vesztesei Trianonnak! ) F: konszolidáció, numerus Ismeretszerzés, tanulás: clausus, földreform, nyílt 4. forrás (Mit szabályozott a szavazás, titkos szavazás, törvény? Milyen alapon hatáantiszemitizmus, Szociálderozta meg a felvehető tanulók mokrata Párt számát? Elsősorban kiket N: Teleki Pál, Bethlen István, érintett hátrányosan a törHorthy Miklós vény? ) É: 1920 (a numerus clausus, földreform) 1921–1931 Kommunikáció: (Bethlen István miniszterel9. forrás (Mi a párt szerepe nöksége) Magyarországon a plakát ÉK: ok és következmény, szerint?
F: antifasiszta koalíció 90–91. 50. A szövetségek N: Roosevelt, Rommel, felülkerekedése Montgomery, Eisenhower, Mussolini É: 1942 (a Midwayszigeteknél lezajlott ütközet, az el-alameini csata), 1943 (véget ér a sztálingrádi csata, a kurszki csata) T: Pearl Harbor, Midway, El-Alamein, Sztálingrád, Don-kanyar, Kurszk ÉK: változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi nézőpont TK: politika, állam, birodalom, szuverenitás Óra Téma 92–93. 51. A szövetségesek győzelme Példák a fejlesztési követelmények teljesítésére Ismeretszerzés, tanulás: 4. forrás (Miben állapodtak meg a felek? Mit érthettek területi és politikai átrendeződésen a szerződő felek? Milyen volt a két nagyhatalom politikai viszonya a szerződést megelőzően? Milyen érdekei fűződtek a Szovjetuniónak és Németországnak a szerződés megkötéséhez? Miért volt titkos a szerződés? ) Kritikai gondolkodás: 8. forrás (Mit fejez ki a karikatúra? Mennyiben volt szüksége Nagy-Britanniának a rajzon is bemutatott mentalitásra? ) Ismeretszerzés, tanulás: 4. forrás (Nézzen utána az interneten, hogyan volt lehetséges az, hogy a japánok több ezer kilométer távolságból meglepetésszerűen tudták megtámadni a támaszpontot!
(a proletárdiktatúra időszaka) T: [Felvidék] ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, TK: társadalmi csoport, nemzet, gazdasági rendszer, államforma, államszervezet, hatalmi ág, köztársaság, közigazgatás, szuverenitás,
Képes önálló véleményt megfogalmazni társadalmi-történelmi eseményekről, azok főbb szereplőiről. Képes erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzeteket felismerni és megvitatni, valamint a hatalmon lévők és a társadalom felelősségének mérlegelésére a hazánkat érintő alapvető tragédiákban (pl. doni katasztrófa, holokauszt). Belátja, hogy a kirekesztésen (bűnbakképzésen) alapuló XX. századi népirtások nem mehettek volna végbe a többségi társadalom tevőleges vagy hallgatólagos támogatása, valamint apátiája nélkül. Különösen igazolható ez a holokauszt esetében. 25 Fogalmak, nevek, évszámok, topográfia 88–89. 49. A náci birodalom F: háromhatalmi egyezmény, tengelyhatalmak, furcsa előretörése háború, Vörös Hadsereg, partizán, villámháború N: Hitler, Churchill, Sztálin É: 1939. augusztus 23. (a szovjet–német megnemtámadási egyezmény), 1939. szeptember 1. (Németország megtámadja Lengyelországot, kitör a második világháború), 1941. június 22. (Németország megtámadja a Szovjetuniót) T: Leningrád, Moszkva, Lengyelország, Balkán ÉK: ok és következmény, történelmi forrás, interpretáció, történelmi nézőpont TK: termelés, erőforrás, politika, állam, birodalom, közigazgatás, szuverenitás.
Melyik fogalomhoz áll közelebb a bolsevikok hatalomra jutása? ) 3. forrás (Mely vezérelvek mutathatók ki a szövegben? Hogyan értelmezhették-e pontokat a győztes, és hogyan a vesztes országok? Hogyan tekintett az amerikai elnök Oroszországra? Clemenceau francia miniszterelnök ennyit jegyzett meg a 14 pontról: Az Úristennek elég volt tíz. Miért kifogásolhatták a franciák Wilson rendezési javaslatát? Miért váltak népszerűvé a pontok a tömegek körében? Miért kísérelte meg az utolsó órában a Monarchia a tárgyalást a wilsoni elvek alapján? ) Tájékozódás időben és térben: 13. forrás (Melyek a Monarchia utódállamai? Vessük össze az etnikai és az új politikai határokat! Hasonlítsa össze a térséggazdasági fejlődése szempontjából a Monarchia által korábban biztosított és az új rendezés adta lehetőségeket! ) Előzetes tudás: a munkásmozgalom irányzatai a XIX. század végén. Lenin és a bolsevikok hatalomra kerülése. a Párizs környéki békék, Európa új arca. egység a háborús propaganda, a békekísérletek és a párizsi békerendszer; a másik: akik nem fogadták el a békét: a törökök, nemzetiségi törekvések a Monarchiában, a Monarchia szétesése és feldarabolása, kisebbségvédelem.