A receptekben az ismétlések könnyítésére az egyes vegyszerek, növények nevét jelekkel helyettesítette. (Akkor a ma használatos kémiai jelölési rendszer még nem alakult ki. ) Mintakönyve az átlagosnál magasabb szakmai felkészültségéről tanúskodik. Az 1806-ban felvett vagyonleltár tanúsága szerint az akkori viszonyoknak megfelelően korszerűen felszerelt kékfestő műhely igen jól jövedelmezett, a Kluge család a vagyonosak közé tartozhatott. 1896-ban készült el a család emeletes új lakóháza, az utcafronton azonos emeleti párkánymagassággal, mint a szomszédos neogótikus református kollégium épülete. [3]Kluge Károly 1895-ben meghalt. [3] Fia, Kluge Ferenc, aki 1846 és 1850 között szintén "vándorlegényként" járta Európát és tanulta meg a kelmefestés minden csínját-bínját, átvette az üzem vezetését, anyjával közösen folytatta a munkát. Kihasználva az akkori konjunktúrát, folytatta az apja által korábban már megkezdett korszerűsítést és új gépek beszerzését. Az üzem alapításának 100 éves évfordulójára, 1883-ban olyan szintre emelkedett a termelés, hogy azt 1884-ben "Blaudruck-Färberei" címen a vezető cégek körébe sorolták.
A pápai Kékfestő Múzeum az egykori pápai Kluge-féle kékfestő üzem épületében van. Az üzem 1956-ig működött, ezután az épületegyüttes és az egész berendezés műemléki védelem alá került és 1962-ben mint múzeum nyitotta meg kapuját a látogatók előtt. 1983-ban, a Kluge cég fennállásának 200. évfordulója alkalmából az épületet felújították. Kékfestő MúzeumA pápai Kékfestő Múzeum üzemépületeA múzeum adataiElhelyezkedés PápaMagyarországCím Március 15. tér apítva 1962Megnyílt 1962. 08. 02. Elhelyezkedése Kékfestő Múzeum Pozíció Pápa térképén é. sz. 47° 19′ 42″, k. h. 17° 28′ 12″Koordináták: é. 17° 28′ 12″A Kékfestő Múzeum weboldalaA Wikimédia Commons tartalmaz Kékfestő Múzeum témájú médiaállomáellett, hogy az egykori üzem tárgyi emlékeit őrzi, gyűjti a kékfestéssel kapcsolatos egyéb emlékeket és termékeket, más kékfestő műhelyek munkáit is. Állandó kiállításai (a Kluge család története, a kékfestés technikai részleteinek bemutatása; Bódy Irén érdemes művész, akadémikus életművének kiállítása és A magyarországi kékfestő műhelyek és mesterek c. kiállítás) mellett helyt ad ma is működő kékfestő mesterek és a témától nem idegen más szakterületek időszaki kiállításainak is.
A kékfestő kifejezést 1770-ben olvashatjuk először Bengely István pápai lakos panaszos levelében. A kékfestésnél első lépésben a fehér vászonra mintafák segítségével felviszik a szigetelőanyagot, ami elzárja a mintázott felületet a festéktől. Ezután az anyagot indigó, mész, vasgálic és víz alkotta festőcsávába merítik. Többszöri merítés és szellőztetés eredménye a különböző árnyalatú kékfestett szövet. A megfestett vásznat ezután savas fürdő teszik, a sav leáztatja a szigetelőmasszát és fixálja a kék színt. A kékfestés 2018 novemberében került fel az UNESCO emberiség szellemi kulturális örökségek listájára. Pápai Kékfestő Múzeum A pápai Kékfestő Múzeumot a Kluge-féle kékfestő üzem épületében alakították ki. A céget alapító, kelmefestő családból származó Carl Friedrich Kluge 1783-ban a szászországi Sorauból érkezett Magyarországra és Sárváron alapított kékfestő műhelyt. 1786-ban költözött át Pápára és ott a ma is álló épület helyén hozta létre üzemét. Akkoriban Pápán már 4-5 hasonló üzem működött.
Kékfestő Múzeum Pápa vélemények - Jártál már itt? Olvass véleményeket, írj értékelést! 4, 92. helyezettvárosi Múzeum közülKategóriaMúzeumKékfestő Múzeum Pápa bemutatkozása A 18. század második felében a hazánktól nyugatra eső területeken a textiliparban és a festőmesterségben munkaerő-felesleg képződött. Ezért az egyéni vándorutak és családi áttelepülések egyaránt növelték a magyarországi kékfestő mesterek számát. Tovább olvasom >>Így kerültek Magyarországra a Kluge család ősei a szászországi Sorauból (Zary, Lengyelország), magukkal hozva a textilnyomás új eljárását, a rezervnyomású hideg indigócsávás festést. Nyitva tartás:XI. 01-III. 31. : K-Szo 9-16IV. 01-X. : K-V 9-17KiállításokBódy Irén akadémikus életműkiállításaBódy Irén 1952-ben diplomázott az Iparművészeti Főiskola Textilnyomó szakán, majd gyári tervezőként dolgozott tíz éven át. A kékfestés technológiájával az 50-es években ismerkedett meg Veszprémben, Husvét Lajos kékfestő mester műhelyében, s a kékfestő színvilága és motívum kincse oly mélyen hatott rá, hogy későbbi pályafutását meghatározta.