Az 1906-ra neogótikus stílusban átépített zágrábi székesegyház korabeli képeslapon 1871-ben elkészült az Alsóváros terve, amelyet Milan Lenuzzi készített. 1885-ig elkészült a projekt. Ekkor építették ki a Zöld patkót is. 2 évvel később a Károlyváros–Fiumei vasútvonal kiépülésével Zágráb közvetlen összeköttetésben volt a tengerrel. 1874-ben alapították meg a modern, ma is működő egyetemet. A Matica ilirska új neve Matica hrvatska lett. Megalapították a Horvát Solymót, az első sportegyesületet. 1876-ban adták át az új temetőt a Mirogojt, 1883-ban elkészült a két neoreneszánsz árkádot is. Elkezdték építeni a Szent Márk-templomot, amelyet 1882-ben adtak át. 1878-ban Zágráb közparkjai, terei, utcái számozást kaptak. A Jelačić tér és a székesegyház az 1880-as földrengés előtt 1880. november 9-én erős, körülbelül 6, 3 magnitudó erősségű földrengés rázta meg a várost, amely komoly károkat okozott az épületekben. Újabb katasztrófára közel 140 év múlva került sor újból. 1881-ben elkészült a Régészeti Múzeum épülete és megalapították a Vöröskereszt Társaságot.
Google térkép, útvonaltervező Figyelem! Ez az útvonalterv egy korábbi időpontban készült, így a javaslatokat kezelje fenntartásokkal. Ha új útvonaltervet kíván készíteni, használja az alábbi térképet, vagy az útvonaltervező menüpontot. Térkép ©2014 Google, Google térkép & utcanézet. Budapest - Zágráb útvonalterv. Távolság: 343 km. Idő: 3 óra 16 perc. Szobafoglalás Budapest - Zágráb útvonalterv részletesen Haladj kelet felé a(z) Lánchíd u. felé. Távolság kb. 0, 1 km, idő: 1 perc. Hagyd el a körfogalmat ebbe az irányba: Clark Ádám térTávolság kb. 41 m, idő: 1 perc. Vezess tovább erre: AlagútTávolság kb. 0, 4 km, idő: 1 perc. Vezess tovább erre: Alagút u. 0, 2 km, idő: 1 perc. Vezess tovább erre: Krisztina térTávolság kb. 0, 1 km, idő: 1 perc. Vezess tovább erre: Mészáros u. 0, 3 km, idő: 1 perc. Fordulj balra, de vezess tovább ezen: Mészáros u.. 0, 7 km, idő: 1 perc. Fordulj jobbra, és térj rá erre az útra: Hegyalja útTávolság kb. 0, 2 km, idő: 1 perc. Fordulj kissé balra, és térj rá erre: BAH csomópontTávolság kb.
Egy évvel később kiépítették a közigazgatást, a vízvezetéket és az első telefonvonalat. 1884-ben elkészült a neogótikus evangélikus templom. Egy évvel később elkészült a Zágráb–Varasd vasútvonal. 1890-ben Zágrábban 40 298 fő lakott. Ebben az évben nyitották meg a botanikus kertet. 1891-ben adták át az első lóvasút-vonalat. Megnyitották a nagy zágrábi kiállítást. Egy évvel később átadták az állami pályaudvar (ma a főpályaudvar), és Nikola Tesla (feltaláló) bevezette a városba az áramot. A szávai fahíd mellé egy új vashidat készítettek. A Horvát Sólyom csapata elkezdte a labdarúgás sportját űzni. 1895-ben átadták a ma is álló Horvát Nemzeti Színházat. Ebben az évben papírüzemet is létesítettek a városban. 1896-ban vetítették le az első filmet. 1901-ben bemutatták az autómobilt. A Jurisics utcában átadták a posta új épületét. Megalakult a Horvát Irodalmárok Társasága. Átadták a Samobor–Zágráb vasútvonalat. Két évvel később átadták a Popov-tornyot a csillagvizsgálóval. 1907-ben kiépítették az elektromos hálózatot.
Onnan pedig már vezet az E73-as út a bosnyák határig, majd onnan a horvát Ploce térségéig. A bosnyák határtól induló mintegy 50 kilométeres részt jelenleg tervezik, illetve európai uniós forrásból megépülhet az új, 35 kilométeres Ovcari–Prenj alagút–Mostar-észak szakasz, amelyből az alagút mintegy 10 kilométer hosszú, illetve a szintén 10 kilométeres Mostar-észak–Mostar-dél szakasz is. Mindezek a fejlesztések a már meglévő vagy jelenleg is épülő utakkal és hidakkal biztosítják majd a négysávos kapcsolatot Budapestről az Adriai-tengerig. A jelenleg még szürkével jelölt észak-déli út válik tehát néhány év alatt gyorsforgalmi úttá és ezen az ún. 5C észak-déli korridoron keresztül mehetünk majd Dalmácia felé az eddig "szokásos" Zágráb felé kerülő helyett: Címlapkép forrása: Gerig/ullstein bild via Getty Images
Nézd meg az alábbi listát a legközelebbi megállókhoz amik az uticélod felé vezetnek. Ecseri Út M; Ecseri Út; Pöttyös Utca M. Zágrábi utca 1-3 -hoz eljuthatsz Autóbusz, Metró vagy Villamos tömegközlekedési eszközök(kel). Ezek a vonalak és útvonalak azok amiknek megállójuk van a közelben. Autóbusz: M3 Metró: M2 Szeretnéd megnézni, hogy van-e egy másik útvonal amivel előbb odaérsz az úticélodhoz? A Moovit segít alternatív útvonalakat találni. Keress könnyedén kezdő- és végpontokat az utazásodhoz amikor Zágrábi utca 1-3 felé tartasz a Moovit alkalmazásból illetve a weboldalról. Zágrábi utca 1-3-hoz könnyen eljuttatunk, épp ezért több mint 930 millió felhasználó többek között Budapest város felhasználói bíznak meg a legjobb tömegközlekedési alkalmazásban. A Moovit minden az egyben közlekedési alkalmazás ami segít neked megtalálni a legjobb elérhető busz és vonat indulási időpontjait. Zágrábi utca 1-3, Budapest Tömegközlekedési vonalak, amelyekhez a Zágrábi utca 1-3 legközelebbi állomások vannak Budapest városban Legutóbb frissült: 2022. szeptember 16.
Pontos időt Budapest Magyarország 06:37 13 október Zágráb Horvátország Az időeltérés Budapest és Zágráb jelentése 0 óra Útirány Budapest — Zágráb Jelenleg a hazai közúti használatra - jobb oldali közlekedéshez. Jelenleg a Horvátország használt utakon - jobb oldali közlekedéshez. Közötti távolság Budapest, Magyarország és Zágráb, Horvátország, kiszámított útvonalon irányokat a térképen. Budapest Ez a tőke Magyarország. Zágráb Ez a tőke Horvátország. km mérföld A két pont közötti távolság a térképen számítva a meglévő koordinátákat. 299 km 179 mérföld Ha autóval utazik, átlagsebesség 70 km/ h, akkor képes lesz arra, hogy az úticél körülbelül egy meghatározott ideig. 4 óra 0. 2 nap Akkor használja a szolgáltatást a légitársaságok és a rendeltetési helyükre repült Budapest Nemzetközi Repülőtér -ban Zágrábi repülőtér. 0. 4 h. 21 min. Airfare Budapest — Zágráb 2022. 10. 20 Az ár megjelenítése Kérjük, várjon, keresünk egy ajánlat az Ön számára... Budapest 0% 1. 7M Népesség — 1. 7M, #1 Magyarországon A hivatalos pénznem HUF, magyar Forint Budapest térkép Zágráb 699K Népesség — 699K, #1 Horvátország A hivatalos pénznem, HRK horvát kuna Zágráb térkép Távolsága más városokban Debrecen 194 km Szeged 162 km Pécs 170 km Miskolc 146 km Veszprém 96 km Iklódbördőce 209 km Lenti 213 km Szentmargitfalva 212 km Som 103 km Nyárád 128 km Bécs 214 km Bukarest 644 km Belgrád 321 km Kijev 899 km Pozsony 161 km
1852-ben érseki székhely lett. Egy évvel később elkészítették az első Zágráb térképet. 1856-ban elkészült a Rektorépület neoromantikus stílusban. 1868–1882 között az épület dohányüzem volt, majd 1882-től az egyetem épülete. A kórház is elkészült ebben az időben. 1857-ben a város lakossága 16 657 fő volt. 1861-ben avatták fel a meteorológiai obszervatóriumot. Horvátország első vasútját 1862-ben nyitották meg, amely Zágráb és Sziszek között közlekedett. Ebben az évben adták át a déli pályaudvart, amely ma a nyugati pályaudvar. 1863-ban a város első gázgyára megkezdte működését. Ugyanebben az évben a Károlyváros-Zágráb vasútvonal is kiépült. 1866-ban megalapították a Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémiát, ez ma a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia. Ebben az évben avatták fel Jelačić szobrát a róla elnevezett téren. Felszentelték a Petar Preradović-téren álló szerb ortodox templomot. Egy évvel később elkészült a zsinagóga is, amelyet 1941-ben bontottak el. 1870-ben átadták a Zágráb-Kapronca vasútvonalat is.
Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. JegyzetekSzerkesztés↑ ↑ [1] ↑ Jaki potresi pogodili Zagreb! Vrh katedrale se odlomio, oštećene zgrade, uništeni auti... () ↑ ↑ Közgyűlés összetétele., 2009. május 4. (Hozzáférés: 2008. március 3. )[halott link] ↑ városi negyedek., 2009. [2008. december 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. ) ↑ Lelja Dobronić: Slobodni i kraljevski grad Zagreb, 1992, Zagreb. ISBN 86-03-00798-5 ↑ Lelja Dobronić, Ankica Pandžić (2004), Hrvatska povjesni muzej 1764–2004., Zagreb (ISBN 953-6046-29-6) ↑ Lelja Dobronić (1988), Zagrebački Kaptol i Gornji grad nekad i danas, Zagreb. ↑ Ana Deanović, Željka Čorak (1988), Zagrebačka katedrala, Zagreb (ISBN 86-397-0020-6) ↑ Paškal Cvekan (1990), Kaptolski Franjevci: kulturno-povijesni prikaz djelovanja Franjevaca kroz 770 godina na Kaptolu u Zagrebu, Virovitica. ↑ Snješka Knežević (2003), Zagrebu u središtu, Zagreb.