Ha ez megállapítható a bíróság az elővásárlásra jogosult keresetét elutasítja. 8. A bírói gyakorlat szerint a nem közölt vételi ajánlat is elfogadható. Ennek hiányában az elővásárlásra jogosult arra kényszerülne, hogy a bíróságtól a tulajdonos kötelezését kérje az ajánlat közlésére. Ez pedig felesleges akkor, ha más forrásból már megismerte az ajánlat tartalmát és egyébként is indokolatlanul késleltetné az elővásárlási jog érvényesülését. A PK 9. állásfoglalás VIII. pontja - az elővásárlási jog valamennyi esetkörére alkalmazható módon - arra az esetre tartalmaz szabályokat, ha az eladó az adásvételi szerződést nem az elővásárlásra jogosulttal, hanem mással köti meg. Az állásfoglalás szerint ebben az esetben az elővásárlásra jogosult az általa a szerződés hatálytalanságának a megállapítása iránt indított perben egyúttal a vételi ajánlatott elfogadó nyilatkozatot is tartozik tenni. A bíróságnak pedig ellenőriznie kell az elfogadó nyilatkozat komolyságát, az elővásárlásra jogosult teljesítőkészségének és képességének valós voltát.
[Ilyen rendelkezést tartalmaz, pl. a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (Tft. ) 10. § (6) bekezdés, amely szerint termőföld vagy tanya eladása (haszonbérbe adása) esetén, amennyiben e törvény valamint a Ptk. alapján törvényes elővásárlási (előhaszonbérleti) jog áll fenn, a termőföld, tanya tulajdonosának az ingatlanra vonatkozó vételi (haszonbérleti) ajánlatot hirdetményi úton kell az elővásárlásra (előhaszonbérletre) jogosulttal közölni. ] Ha jogszabályon alapuló elővásárlási jog esetén a jogszabály a közlés módját meghatározta, azt az abban foglaltaknak megfelelően kell teljesíteni. Szerződésen alapuló elővásárlási jog esetén az elővásárlási jogot alapító szerződésben a felek a közlés módját is meghatározhatják. Ilyen esetben a közlésnek a szerződésben foglaltak szerint kell eleget tenni. A vételi ajánlatot teljes terjedelmében, annak minden lényeges elemére kiterjedő módon kell közölni az elővásárlásra jogosulttal, mert csak így kerül abba a helyzetbe, hogy megalapozottan eldönthesse: érdekében áll-e az elővásárlási jog gyakorlása.
Üzembentartói jog lemondó NYILATKOZAT. GÉPJÁRMŰ ÜZEMBENTARTÓI JOG LEMONDÁSÁRÓL. Alulírott: (név)………………………………........................... cím:…
A társasházakról szóló törvény emellett lehetőséget biztosít arra is, hogy egy társasház alapító okiratában kikössék: a külön tulajdonban álló lakásra, és egyéb helyiségre (például garázsra) a tulajdonostársaknak elővásárlási, előbérleti joguk legyen. Ha a tulajdonos az elővásárlási joggal terhelt ingatlant akar eladni, köteles a harmadik személytől kapott vételi ajánlatot az elővásárlásra jogosulttal közölni. Csak úgy jegyzi be a földhivatal a tulajdonjog változását egy elővásárlásra nem jogosult részére, ha az ingatlan-nyilvántartási kérelemhez csatolják az összes jogosult nyilatkozatát arról, hogy nem él az elővásárlási joggal. Ha ez nem tudják bemutatni, akkor legalább tértivevénnyel kell igazolni, hogy a vételi ajánlattal megkeresték a jogosultakat. Ilyen esetben az általános bírói gyakorlat szerint legalább nyolc napnak el kell telnie az átvétel és a bejegyzés között – ennyi ideje van az elővásárlási joggal rendelkezőnek, hogy jelezze vételi igényét. Ha egy nyilatkozat hibás, mint a két barát egyikénél, a földhivatalnál nem fogják bejegyezni a tulajdonosváltást.
És ekkor hullani kezdenek a csontvázak A probléma forrása az egyik tulajdonostárs, aki ugyanis kiskorú. Az ügyvéd pedig ragaszkodik ahhoz, hogy a megosztási szerződés, de elsősorban az elővásárlási jogról való lemondást a gyámhivatal jóvá hagyja. Két hónap és nem kis utánajárás. Persze a jogot lehet sokféleképpen értelmezni, de azt nehezen tudom elképzelni, hogy a gyámhivatal nem egyezik bele, hiszen ez azt jelentené, hogy a kiskorút kötelezik egy nagymértékű ingatlan megvásárlására. mindegy, logika nincsen, állásfoglalás van: Tisztelt XY! Tájékoztatom, hogy a Legfelsőbb Bíróság PK. 9. szám (A vételi ajánlat) szerint: IV. Az a körülmény, hogy a kiskorú tulajdonostárs az elővásárlási jogát nem kívánja gyakorolni, nem jelent ellenérték nélküli joglemondást, hanem csupán azt, hogy éppen anyagi kiadással járó és pozitív joglépést (a vételi ajánlat elfogadását) szükségessé tevő jogosultsággal nem kíván élni. Ennélfogva ehhez gyámhatósági jóváhagyásra nincs szükség. Egyébként ha az ellenérték nélküli joglemondást jelentene, akkor - a Ptk.
Bővebben >>>> Tulajdoni lap, térképmásolat beszerzése Más-más iratokat kell ellenőriznünk üres telek, felépítménnyel rendelkező ingatlan és lakás esetében. Telek geodézai felmérése A valóságban fennálló méretek eltérhetnek a térképmásolat méreteitől. Használati megállapodás beszerzése Osztatlan közös tulajdon, illetve társasház esetén szükségesek ezek a dokumentumok. Helyi építési szabályzat, szabályozási terv áttanulmányozása Az építésügyi előírásoktól függ, hogy milyen építési, átalakítási, bővítési tevékenységet (nem) végezhetünk. Településképi rendelet áttanulmányozása A helyi szabályozás megtilthatja például bizonyos anyagok vagy színek használatát, meghatározhatja a tető lehetséges formáját. Építésügyi tilalmak, kötelezések ellenőrzése Az önkormányzati rendelet által rögzített tilalom vagy kötelezettség akkor is fennáll, ha a tulajdoni lapon ez nem jelenik meg. Közművek elérhetőségének vizsgálata Ha valamilyen fontos közmű nem elérhető az ingatlanon, tájékozódjunk, hogy a bekötésre lesz-e lehetőség.
Az elővásárlási joggal kapcsolatos lemondó nyilatkozatot vagy igazolást arról, hogy felhívták a jogosultat nyilatkozattételre a földhivatalhoz be kell nyújtani. Ha a tulajdoni lapon feltüntetett elővásárlási jog vagy osztatlan közös tulajdon miatt szükséges, akkor erre a földhivatal hiánypótlással fel is hív. Legkésőbb tehát a hiánypótlási határidő lejártáig kell beszerezni a szükséges nyilatkozatot, vagy a tértivevénnyel és a levéllel igazolni a kiküldést. Mikor nem kell megkeresni az elővásárlásra jogosultat? Ha a vételi ajánlat közlése a jogosulttal rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna. Ilyen lehet, ha a jogosult személyes adatai (címe) hiányosak vagy ismeretlenek, vagy például ha nagyon sok (több mint 10) elővásárlásra jogosult van. Elővásárlási jog és megosztási szerződés A megosztási szerződés az osztatlan közös tulajdonú ingatlan használatának megosztását rendezi. A megosztási szerződésben elővásárlási jogról lemondani nem lehet (elfogadás előtt álló vételi ajánlat közlését nem pótolhatja).