Az autoimmun eredetű lisztérzékenység jól körülhatárolható, évtizedek óta ismert kórkép, mely hazánkban hozzávetőlegesen a lakosság egy százalékát érinti. Lényege, hogy a táplálkozás során bevitt glutén egyik összetevője, a gliadin kóros immunválaszt vált ki a szervezetben. A gyulladásos immunfolyamat következménye, hogy a vékonybél nyálkahártyája károsodik, a bélbolyhok ellaposodnak, elsorvadnak, vagy akár teljesen eltűnhetnek, így a tápanyagok nem tudnak kellő mennyiségben felszívódni a szervezetben. A nem-cöliákiás gluténérzékenység néven ismert tünetegyüttes ezzel szemben nem autoimmun folyamat. A jellemzően felnőttkorban jelentkező kórkép csupán az elmúlt 10 évben került a figyelem középpontjába, pontos kiváltó oka és lefolyása még a mai napig nem egyértelmű az orvostudomány számára. Az NCGS jelentkezéséhez számos tényező hozzájárulhat, szerepet játszhatnak benne az irritábilis bélszindrómáért okolható egyéb faktorok, de akár egy hosszabb antibiotikumos kezelés is állhat a háttérben.
a nemszteroid gyulladásgátlók acetyl-szalicilsav, morfium) vérnyomáscsökkentők (pl. verapamil) antibiotikumok (cefuroxim, klavulánsav) köptetők (acetyl-cisztein, ambroxol) Bár az egyéni tolerancia eltérő lehet, minél magasabb szintet ér el a vérben a hisztamin, annál súlyosabb tünetek jelentkezhetnek, pl. fokozott gyomorsav termelődést, szapora szívverést, kipirulást, bőrviszketést, csalánkiütést, fejfájást okozhat, ennél magasabb értékek vérnyomáseséssel, hörgőgörccsel járó súlyos allergiás reakciót is előidézhetnek. Bár a tünetek hasonlók lehetnek az ételallergiához, viszont ott kis mennyiségű allergén bejutása is kiváltja a tüneteket, és egy más típusú ún. IgE-mediált immunreakció zajlik le, a hisztaminintoleranciában tünetek jelentkezése szempontjából azonban a saját és a szervezetbe bejutott hisztamin mennyisége a döntő. A hisztaminintolerancia gyanúja fennáll, ha 2 vagy több jellegzetes, hisztamin okozta tünet észlelhető a panaszok hisztaminmentes diéta hatására vagy antihisztamin hatású gyógyszerekre javulnak Ekkor érdemes a vérben a DAO enzim aktivitását és a hisztaminszintet megmérni.
A felnőtteknél azonban nagyobb valószínűséggel fordulnak elő olyan tünetek, mint: fáradtság anémia depresszió és szorongás csontritkulás ízületi fájdalom fejfájás fogak sebek a szájban meddőség vagy gyakori vetélések kimaradt menstruáció bizsergés a kezekben és a lábakban A felnőtteknél a celiakia felismerése nehéz lehet, mivel tünetei gyakran szélesek. Átfedésben vannak sok más krónikus betegséggel. A nem celiakiai gluténérzékenység tünetei Egyre több bizonyíték van egy olyan gluténfüggő állapotról, amely tüneteket okoz azokban az emberekben, akiknél nincsenek celiakia és nem allergiások a búzára. A kutatók továbbra is megpróbálják felfedezni ennek az állapotnak a biológiai okát, az úgynevezett NCGS-t. Nincs olyan teszt, amely diagnosztizálhatja Önt az NCGS segítségével. Diagnosztizálják azokban az emberekben, akiknek glutén evés után tünetei vannak, de negatívnak bizonyulnak a búza allergia és a celiakia szempontjából. Mivel egyre több ember fordul orvosához kellemetlen tünetekről a glutén evése után, a kutatók megpróbálják jellemezni ezeket a feltételeket, hogy az NCGS jobban megérthető legyen.
A tápanyagok felszívódásának zavara vezet a növekedési elmaradáshoz. Az antitestek lerakódhatnak különféle szervekben még tovább színezve a klinikai képet, így észlelhető lehet májenzim emelkedés, vese-, szív-, és idegrendszeri tünetek (fejfájás, végtagzsibbadás), nyirokcsomó megnagyobbodás, ízületi-, és izomfájdalom, autoimmun bőrkiütés (ún. dermatitis herpetiformis Duhring) is. Más autoimmun betegségek is gyakran fordulnak elő társultan ilyen pl. : az 1-es típusú cukorbetegség, autoimmun pajzsmirigy betegségek, autoimmun májbetegség, epevezeték gyulladás. Kép forrás: PixabayHogyan diagnosztizálják a coeliákiát? Ha klinikai gyanú van a gluténérzékenységre elsődlegesen fel kell venni a kapcsolatot egy gasztroenterológus szakorvossal! Ezt követően általában vérvizsgálat történik, amely a 2-es típusú transzgulatmináz ellenes antitestek kimutatására irá, hogy a vizsgálat előtt nem ajánlott hosszú távon gluténmentes diétát tartani, hiszen ezzel párhuzamosan az antitestek száma is a kimutathatósági szint alá csökken, mely álnegatív eredményhez vezet!
Mivel a cöliákia örökletes, genetikailag meghatározott, ezért bármely életkorban kialakulhat. Jelenlegi ismereteink szerint teljesen nem gyógyítható, azonban a mielőbbi diagnózist követően a megfelelően kiválasztott terápiával tökéletesen kezelhető és kordában tartható. Jellemző tünete a krónikus hasmenés, a puffadt, vékonyfalu has – úgynevezett "pókhas" –, a nagy tömegű, világos, zsírfényű széklet. A gyomor-bélrendszer tüneteit kísérheti, tejcukor érzékenység (laktóz intolerancia), fogzománc hibák, ismétlődő herpeses bőrelváltozások, állandó fáradtság, fejfájás, kimerültség érzet, étvágytalanság, bőr- és neurológiai tünetek, továbbá endokrin eltérések, vérszegénység, meddőség. A betegség gyakori tünete a vashiányos vérszegénység, ami szájon át adott vas készítménnyel nem javul. A betegség sokszor nem jár a leírt gyomor-bélrendszeri tünetekkel, hanem azok nélkül, különféle panaszokkal jelentkezhet, ezért is javasolt a genetikai vizsgálat elvégzése. Az egész szervezetet érintő betegségről van szó, nem csak az emésztőrendszert, de közvetve a csontrendszert és a bőrt is károsítja, valamint kísérőbetegsége lehet az I-es típusú cukorbetegség és pajzsmirigy problémák is.
Fontos azonban, hogy a tünetek alapján ne végezzünk öndiagnózist, ne kezdjünk önhatalmúlag gluténmentes diétába, ugyanis kivizsgálásnál ez fals eredményt adhat. Keressünk fel gasztroenterológiai szakrendelést, ahol a szakorvos alapos kivizsgálást követően, egyéb lehetséges betegségek (laktóz intolerancia, tejfehérje allergia, IBS, krónikus bélgyulladás) kizárása után állítja fel a pontos a diagnózist. Kérdése van szakrendeléseinkkel kapcsolatban?