Szerepeit ujgur amatőrök játsszák, akikhez az egyéves (! ) előforgatások során olyan közel került a rendező, hogy lenyűgöző természetességgel viselkednek kamerája előtt. Wang lassú, lebegő svenkekkel pásztázza a szabadon játszó gyerekeket, intim premier plánjai beköltöztetik a nézőt az ujgur hétköznapokba, ahol a bárányterelgetés, a famászás, de még a sivatagi kóborlás is a harmonikus létezés alapkövének tűnik. Hát még, ha Wang Quan'anhoz fordulunk, aki az Arany Medvét nyert Tuya házassága után 12 évvel, visszatért Mongólia végtelen sztyeppéire. Részben kényszerből: a kínai rendezőt öt éve egy prostituált társaságában csípte el a hatóság, ami Kínában büntetendő. A rendőrség akkoriban állt rá a hírességek lefülelésére, akiket drogozásért és/vagy prostituált szolgáltatásainak igénybe vételéért állítottak elő, hogy rajtuk keresztül statuáljanak példát. Quan'an nem is jutott ezután filmlehetőséghez, így a mongol pusztába vándorolt, ahol szinte improvizatív módon hozta össze a meghatóan szép, játékos Öndögöt.
1974-ben nem maradtak talányos krimik híján az amerikai mozilátogatók, az Orient Expressz mellett Roman Polanski Kínai negyede is ekkor érkezett a filmvásznakra. Polanskit viszont szex botránya után kitiltották Amerikából, így nem rendezhetett folytatást, amit, bár kevesen tudják, jó 26 évvel később Jack Nicholson vállalt magára. A színész elkötelezettségét továbbá az is bizonyítja, hogy Gittes figuráján kívül sohasem vállalt el több nyomozószerepet. Harmatos rendezése azonban akkora érdektelenségbe ütközött, hogy Robert Towne sem tudta trilógiává dagasztani kedvenc magánnyomozója történetét, holott, a Kínai negyed hallatlan sikere okán, minden rációja megvolt rá. Polanski a családját ért mészárlás után egyre sötétebb filmeket kezdett el rendezni, így adta magát, hogy elvállalja - második, s egyben utolsó Amerikában forgó filmje -, a 30-as, 40-es évek filmnoirjait megidéző, fekete kalapokkal, és Pickard típusú autócsodákkal teletűzdelt Kínai negyedet. A szerepekre Jack Nicholson és Faye Dunaway mellett egy olyan színész-rendező legendát is sikerült megnyernie, mint John Huston, aki Henry Bogard noirjaival (A máltai sólyom, A Sierra-madre kincse) írta be nevét az amerikai filmtörténelembe.
A tajvani piac ugyanolyan fontossá válik, mint a helyi. Így az 1990-es évek elején az egykor virágzó tajvani ipar szinte eltűnt a hongkongi behozatal rohama alatt. A hongkongi filmek még Japánban is megalapozódnak, ennek ellenére dinamikus és fejlett mozival rendelkezik, és markáns ízlése van az amerikai filmeknek; Különösen Jackie Chan válik népszerűvé ott. A hongkongi mozi nyugaton is megkapja a lábát, felhasználva az 1970-es évek során a kung fu filmek iránti érdeklődést. A kínai negyedekben kapható filmek először egzotikusságukkal és túlzásaikkal csábítják el a mozilátogatókat, majd elterjedtek a népszerű kultúrában. A fellendülés vezetői Az úttörő a Cinema City nevű produkciós társaság, amelyet 1980-ban alapítottak Karl Maka, Raymond Wong és Dean Shek humoristák. Szakterülete akciófilmek és kortárs vígjátékok, amelyeket a bevett üzleti formuláknak megfelelően gyártanak. Az Aces Go Places (1982) és számos lakosztálya a Cinema City sokat imitált stílusát testesíti meg. A korszak kulcsfigurái Tsui Hark és Wong Jing producer-rendezők.
Három rövidfilm - a Szalontüdő Szirmai Mártontól, A róka és holló Cakó Ferenctől és az Eső után Mészáros Pétertől - is szerepel a programban. A sanghaji fesztiválon tavaly a versenyprogramban szerepelt magyar alkotás: Dömötör Tamás Czukor Show című játékfilmjét válogatták be. A június 11. és 19. között zajló Sanghaji Nemzetközi Filmfesztivál a legfiatalabbnak számít az A-kategóriás filmfesztiválok közül. Versenyprogramjában 16 film versenyez a fesztivál fődíjáért, az Arany Serlegért. A díjat odaítélő héttagú nemzetközi zsűrit idén Barry Levinson, az Esőember Oscar-díjas rendezője vezeti - olvasható a seregszemle honlapján (). A mustrán a legjobb feltörekvő ázsiai tehetséget külön díjazzák. Az elismerésről egy másik zsűri dönt, amelynek élén ezúttal Ivai Sundzsi japán rendező áll. A filmfesztivállal párhuzamosan filmvásár is folyik, emellett nemzetközi filmpanoráma programmal tekintenek ki a világ filmgyártására. A hétvégi megnyitó ceremónián több száz helyi és nemzetközi híresség vonult végig a sanghaji Nagy Színházhoz vezető vörös szőnyegen.
Nem véletlen, hogy az amerikai stúdiók igyekeznek jóban lenni Kínával. A tavaly decemberben debütált új Transformers film, az Űrdongó például a kínai bevételek nélkül nem is vált volna nyereségessé. Peking és Hollywood barátságának azonban ára van. A mostani felállás buktatóira jól rávilágít egy 2012-es eset: ebben az évben Vörös hajnal (Red Dawn) címmel készült egy film, amelyben a kínai hadsereg lerohan egy amerikai várost. A forgatókönyv kiszivárgása után a Kommunista Párt tajtékzott. A filmet gyártó MGM végül a premier előtt 1 millió dollárból digitálisan lecserélte a felbukkanó zászlókat. A mozikba került kópiákon az USA-t már az észak-koreai sereg szállta meg. Hollywood tanult a leckéből: ma már eszükbe se jutna olyan filmet forgatni, ahol a kínaiak a gonoszok. Sőt, az is elképzelhetetlen, hogy például Tibet megszállásáról nagyszabású hollywoodi mozi készüljön. Eleve aki kimeri ejteni Tibet vagy a Dalai Láma nevét, az akár tiltólistára is kerülhet. A neves színész Richard Gere úgy nyilatkozott, hogy a karrierjét pont a Lámával kötött barátsága torpedózta meg.