1943-ban a doni visszavonulás után, légvédelmi tüzérként óvja a hazai olajkutakat Bázarekettyén. Ekkor önként jelentkezik rohamtüzérnek, mely elvégzése után, a szigetvári magyar királyi 10. honvéd rohamtüzérosztályhoz kerül. Az oláh árulást követően, azonnal bevetésre kerülnek Erdézsoki a Kárpátok övezte ősi magyar föld védelmében, az erdélyi harcok során, Tordánál 1944. szeptember 22-i hősies haditettéért érdemelte ki a legmagasabb magyar katonai kitüntetést:"Az 1/I. gyalogzászlóalj a 10/2. rohamtüzérüteggel ellenlökést indított a Sós-völgy lezárására. A szovjet 46. gárda-harckocsidandárt meglepte a hátába kapott ellenlökés. Bozsoki János zászlós 6 db Zrínyi II rohamtarackja 18 db T-34-est tett harcképtelenné a sósfürdői völgyben, majd szétszórta a 25. felderítőosztályt bekerítő gyalogságot. Közben a Sósfürdő területén 5 Zrínyi személyzete hősi halált halt vagy megsebesült. Bozsoki a parancsnoki kocsival harcolva visszatért, a sebesülteket a 2 mozgásképes rohamlövegre tette, s azokat kihúzta, majd a 10/1.
v. Hingyi László orsz-os törzskapitány 1991. 30: a ~t a Vitézi Rend Magyarországi Tagozata néven bejegyeztette a hazai társad-i szervezetek nyilvántartásába. 1996–: hivatalosan újra ~ az elnevezése. Közp-i végrehajtó szerve nincs, tagjainak száma 1997: kb. 1600 fő. Ez a Rend az ezredfordulón különböző rendekre szakadt, amelyek mind önmagukat tartják valódinak. Mivel a Rend közjogi helyzetét 2007-ig nem rendezték – 1945 utáni története a sajátos hamis rendek csoportjába tartozik. Főkapitányai: 1921–57: v. nagybányai Horthy Miklós, 1958–62: v. (Habsburg) József Ágost kir. hg., 1962–77: v. kisbarnaki Farkas Ferenc (1892–1980) vezérezredes (ideiglenes kormányzó), 1977–93: v. (Habsburg) József Árpád (1933–) kir. hg., 1993: v. Radnóczy Antal vk. százados. 1993–: a főkapitány helyett a Nemzetk. Lovagrendek Áll. Biz-a szokása szerint a ~ élén nagymester áll. Az avatókardot 1997: v. Thurzó Frigyes közp-i székkapitány őrizte. – Kiadványai többségét a ~ Zrínyi Csoportja Irod. és Művészeti Szövetkezete gondozta; Vitézek és Gazdák Lapja (1923.
XII? –1934. XII. ), Vitézek Lapja (1935. –1944. ), ezek melléklapjai: Vitézi Közlöny (1924.? –1940. ), Vitézek Lapja Képes Híradója (1937. –1939. ), időszakonként a Vitézi Körlevél (1960–1962), Münchenben a Vitézi Tájékoztató (1972. III. –1982? ) – Vitéz m-ok naptára az 1926–1929 évre (1–4 db. ) (Bp., 1925–1928); Vitézek évkv. 1927–1929. 1–3. köt. Szerk. Pekár Gyula. (Uo., 1928–1930) – Vitézi képes kalendárium és évkv. 1927–1928. esztendőre. Debrecen, 1926–1927. – Vitézi zsebnaptár 1934. Összeáll., kiad. Oszlányi Kornél. Uo., 1933. – Működési tervezet a ~ Zrínyi Csoportja sz. Uo., 1938. (Zrínyi kvtár 4. ) – Részletes utasítás a Zrínyi Csoportok munkatervének végrehajtására. Uo., 1942. P. A. –88 A nagyháború m. hősei képben és írásban. 2. (Bp., 1925: Dormándy Henrik: A Vitézi Rend) – A vitézi intézmény kis kátéja. kiad. Uo., 1922. (6. 1940) – A tízéves Vitézi Rend 1921–1931. Uo., 1931. (névtárral) – A ~ szaknévsora. – A ~ szervezeti, szolgálati, ügyviteli szabályzata. 1–4. r. Uo., é. n. – Vitézek albuma.
Akciós ár: a vásárláskor fizetendő akciós ár Online ár: az internetes rendelésekre érvényes nem akciós ár Eredeti ár: kedvezmény nélküli könyvesbolti ár Bevezető ár: az első megjelenéshez kapcsolódó kedvezményes ár Korábbi ár: az akciót megelőző 30 nap legalacsonyabb akciós ára
A kitüntetést a fenti időszakban a Magyar Királyi Honvédség kötelékében szolgált, hozzávetőlegesen 900. 000-1. 000. 000 magyar katona közül, mindössze negyven fő kapta 1942-ben tisztek részére alapított Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érem esetében több tízezer hivatásos és tartalékos tiszt közül huszonkét magyar honvédtiszt érdemelte ki bizonyíthatóan ezt az elismerést. A kommunista egypártrendszer megszűnéséig nem lehetett emléket állítani ezen magasan dekorált katonáknak, hiszen háborús bűnösnek minősítették mindazokat, akik a Szovjetunió ellen harcoltak, kiváltképp, akiknek harctéri tevékenységét ilyen magas kitüntetéssel honorálták. 2021-ben hat település vállalta büszkén az emléktábla elhelyezését, hogy így is méltó módon tudjanak tisztelegni egykori szülöttük előtt. A területvédelmi ezredek által biztosított, katonai közreműködéssel lezajlott, valamint az önkormányzatok által szervezett avató ünnepségeken a HM HIM képviselői méltatták a katonák hősiességét.
Ezt a kivételes kitüntetést, az 1942-ben alapított tiszti állományú vitézségi érmet összesen 22 magyar és 3 német katonának adományozták. A magyar tiszti állomány kitüntetettjei között volt Mező Ferenc. v. Mező Ferenc, a Laczkó–kriptában nyugszik. A családi szájhagyomány azt is megőrizte, hogyan teltek a hős Mező Ferenc utolsó órái, és mi történt vele halála után. Ezt az én nagyapám így adta tovább nekem: Kászonjakabfalván rettenetes pusztítást végeztek az oroszok. Mező Ferenc tüzelőállása előtt halomban álltak a halottak, és ő tudta: neki is a halál lesz a sorsa. Akkor a kezét rákötötte a géppuskájára, hogy holtában is lője az ellenséget. Hátvédként így védte a visszavonuló katonáit. Az oroszok büntetés- és elrettentésképpen holttestét kitették közszemlére Kászonjakabfalva központjába, nem engedték eltemetni. Onnan lopta el a katonája, és hozta Kézdivásárhelyre, mert ismerte a menyasszonyát, Bene Arankát, aki a Laczkó-családhoz tartozott, akinek édesanyját, Bene Albertnét, Laczkó Ágnesnek hívták.