d) autonómiája és felelőssége - Önállóan hoz szakmai döntéseket egyszerűbb tervezési, építési, fenntartási-üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatokban az építőmérnöki szakterületen. - Munkahelyi vezetőjének útmutatása alapján irányítja a rábízott személyi állomány munkavégzését, felügyeli az eszközök, berendezések üzemeltetését. - Értékeli a beosztottak munkavégzésének hatékonyságát, eredményességét és biztonságosságát. - Figyelemmel kíséri a szakterülettel kapcsolatos jogszabályi, technikai, technológiai és adminisztrációs változásokat. 8. Az alapképzés jellemzői 8. Szakmai jellemzők 8. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül: - természettudományi ismeretek [matematika (legalább 12 kredit), fizika, mechanika, kémia] 40-60 kredit; - gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtan, vállalkozási és menedzsment ismeretek, államigazgatási és jogi ismeretek) 15-25 kredit; - általános építőmérnöki ismeretek (anyagismeretek, építőmérnöki ábrázolás, geodézia, geoinformatika, geotechnika, magasépítési, mélyépítési, közlekedési és vízi létesítmények, települési és környezetmérnöki ismeretek) 80-120 kredit.
Az eredményeket a sorban haladó járművekre vonatkozóan az 1. ábra és az 1. táblázat mutatja be. 1. ábra: Eredmények a sorban haladó járművekre vonatkozóan Jármű kategória Általam javasolt egységjárműszorzó Személygépkocsi 1, 0 Jelenlegi szabályozásban szereplő egységjárműszorzó 1, 0 Nehéz járművek 1, 8 2, 5 1. táblázat: Meghatározott egységjárműszorzók a szabványos értékekkel összehasonlítva Az általam meghatározott egységjárműszorzó 2, 5-es értékről csökkent le 1, 8-re, ami 28%-os csökkenést jelent, ami például a folyópálya szakaszokon megengedett forgalomnagyságok esetén többletként jelentkezik. Ez a gyakorlatban azzal az előnnyel jár, hogy a gyorsforgalmi útszakaszainkon később szükséges a kapacitás kimerültségből adódó beavatkozásokat elvégezni. 4 A 4. 2 fejezetben a 4. 1 fejezetben alkalmazott módszert felhasználva vizsgáltam nagy forgalmú, hazai viszonyok között jelentős hossz-esésűnek mondható gyorsforgalmi útszakaszokat, és határoztam meg új egységjárműszorzókat két különböző hosszeséshez tartozóan.
Erről, ha csak az utóbbi néhány év vagy 1-2 évtized gépjármű fejlesztéseit nézzük, akkor könnyen belátható, hogy a 70-es évek forgalmában közlekedő tehergépkocsik lényegesen nagyobb akadályt képeztek akkori forgalomban, míg a mai korszerű, nagy teljesítményű tehergépkocsik már inkább csak az adott tehergépkocsira vonatkozó alacsonyabb megengedett sebesség miatt jelentenek akadályozó tényezőt a személygépkocsik szemszögéből tekintve. 2 Disszertációm témájául ezért választottam ezt a mindennapi tervezési gyakorlatban és az üzemeltetői/megrendelői oldalon is nagy jelentőséggel bíró témát, vizsgálataimmal egy igen gyakran használatos témában próbálok új szorzók alkalmazására javaslatot adni. Változatos, de a mindennapi tervezési gyakorlat szempontjából fontos területeken vizsgáltam a jelenlegi szabályozásban rejlő fejlesztési, javítási lehetőségeket. 2 Az értekezés rövid bemutatása Az általam elvégzett vizsgálataihoz a tervezési gyakorlat különböző területeiről választottam témákat. Elsőként a folyamatos forgalmú elemeket vizsgáltam, melyeket az értekezés 4. fejezete tartalmaz.
Az elsőt Tichy István nevére állították ki 1785-ben. Az 1850-ig működő intézetben közel 1200-an szereztek még mérnöki oklevelet, köztük pl. Vásárhelyi Pál vagy Reitter Ferenc. Itt végzett a későbbi Műegyetem első rektora, Sztoczek József is. Az első mérnök akadémikus pedig az 1813-ban oklevelet szerzett Beszédes József lett alig 20 évvel később, 1831-ben (Beszédes a legelismertebb vízimérnök volt Vásárhelyi Pál mellett a korszakban). A technikai osztályon belül az általános mérnökök, a gépészek, valamint a vegyészek képzését az 1863/1864-es tanévtől különítették el az 1856-tól Joseph Polytechnicum néven működő oktatási intézményben. (Ez a rendszer már a mai kari szervezet előfutára volt, amely majd 1871-ben, az intézménynek egyetemi rangot biztosító törvény elfogadásával valósult meg. ) Az 1860-as évek legvégén osztották több tanszékre az építő tudományok addig túlterhelt egyetlen tanszékét, sőt az út, - vasút-, víz- és hídépítéstanból mindjárt két tanszéket és saját szertárat is szerveztek.
Fontos a szerepük a természeti vagy ember által okozott katasztrófák elhárításában is. FeladataiSzerkesztés Az építőmérnökök nemcsak az egyén ügyeivel foglalkoznak, hiszen egész társadalom problémáira találnak megoldást az általuk tervezett és készített épületekkel, műtárgyakkal. Nincs olyan területe a civilizált életnek, ahol hétköznapi emberként ne profitálnánk az építőmérnökök munkájából. Amit az építőmérnöki munka ad a társadalomnak: Gátakkal és csatornákkal segítik az öntözést, ezáltal az embereket élelemmel ellátó mezőgazdaságot, egyúttal védik a lakott területeket az árvizektől. Utakat építenek, amelyek a legkisebb településeket is bekapcsolják a civilizációba, lehetőséget biztosítva ezzel az ott élő gyerekeknek az oktatás elérésére, a betegeknek az orvoshoz jutásra, vagy a termelőknek, hogy eladhassák a terményeiket. Hidakat építenek, amik segítenek abban, hogy gyorsabban és gazdaságosabban átjuthassunk a folyókon vagy árkokon, szurdokokon, valamint más utak fölött átívelő hidakat, amik egyszerűsítik a városi közlekedést.
Építőmérnök képzés a Műegyetemen Dr. Dunai László dékán, BME Építőmérnöki Kar Institutum Geometrico-Hydrotechnicum Alapítva 1782 1782. augusztus 30-án kelt, II.
1-48. ) Kollár A., Analyses of vehicle lost time at urban and rural road section with and without junction, Architectural, Engineering and Information Sciences, Ninth International PhD & DLA Symposium, University of Pécs, Pollack Mihály Faculty of Engineering and Information Technology, 2013. október 4. ) Kollár A., Előzési szakaszok vizsgálata külterületi útszakaszokon, Magyar Építőipar 2013/1, 2013. pp. 28-32. ) Kollár A., Analyses of gap time between vehicle in signalized rural junction, Magyar Építőipar, 2014/1, 2014, pp. 16-21. ) Kollár A., Analyses of on- and off-ramp types on highways, Periodica Polytechnica, 2014, Vol 58 No 1, doi: 10. 3311/PPci. 7407, 2014, pp. 71-85. 7. ) Kollár A., The supervision of passenger car unit values in different types of urban junction with vissim program, Pollack Periodica, 2014 Vol 9 No 1, doi: 10. 1556/Pollack. 9. 2014. 1. 6, 2014, pp. 49-60. 8. ) Kollár A., Egységjármű szorzók felülvizsgálata a hazai gyorsforgalmi utak folyópálya szakaszain követési idő mérése alapján Magyar Építőipar, 2014/6, 2014, pp.
Egy új, az építőiparban hiánypótló és a digitalizációt középpontba helyező szakmérnöki képzést indít a BME Építőmérnöki Kara. A BIM (Building Information Modeling) szakmérnök szakirányú továbbképzési szak elindításával az egyetemről pár év múlva sok BIM mérnök kerülhet ki, akikre nagy szükség van a piacon. "Az építőipar jövőjét meghatározó szemléletre oktatjuk a szakmát már gyakorló hallgatóinkat az építőipari folyamatok és módszertanok újszerű, komplex megközelítésével" – foglalta össze a BME Építőmérnöki Kar (ÉMK) egyik legújabb képzési formájáról Lovas Tamás, a kar oktatási ügyekért felelős dékánhelyettese, az ÉMK Fotogrammetria és Térinformatika... Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Cikkarchívum előfizetés 1 943 Ft / hónap teljes cikkarchívum Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Út és Vasútépítési Tanszék Tézisfüzet Javaslat a jelen forgalmi körülményekhez illeszkedő új egységjárműszorzók bevezetésére című Ph. D. értekezéshez Készítette: Kollár Attila okleveles építőmérnök, tanársegéd Konzulens: Dr. Fi István egyetemi tanár, MTA doktora 2015, Budapest PhD értekezés, Tézisfüzet Kollár Attila 1 Értekezés témája Ha kiválasztunk bármilyen tetszőleges útszakaszt és megvizsgáljuk annak forgalmi összetételét, akkor azt fogjuk tapasztalni, hogy az összetétel nem homogén, különböző kategóriájú járművek alkotják a gépjármű folyamot. Ezt a jelenséget kezelik a különböző hazai és nemzetközi tervezési szabványokban, szabályozásokban az egységjárműszorzók alkalmazásával. Az átszámítás célja, hogy egy-egy tervezési területen (régióban, országban) a forgalmi méretezés egységesen ugyanolyan értelmezésű egységjárműveken alapuljon. Az egységjárműszorzó (pontosan: személygépkocsiegység-szorzó) megmutatja, hogy a forgalomban részt vevő jármű hány személygépkocsi mozgásának felel meg, tehát a különböző jármű típusokat "személygépkocsira" számítják át, így például a csomópontok kapacitásszámításánál, vagy a folyópálya szakaszokon megengedhető forgalomnagyság meghatározásánál már homogén gépjármű összetételként kezelik az inhomogén járműfolyamot.