Bandura az egyént, mint önszervező, önszabályozó lényt határozza meg, akinek három fő tényező kölcsönhatása jellemzi a viselkedését: a személyes tényezők, emberi viselkedés, a környezeti tényezők. 44 Az önszabályozás fejlődése és fejlesztése szempontjából az elmélet kulcsfontosságúnak tekinti a környezeti hatásokat, illetve a környezeti visszajelzéseket (Molnár, 2009). Bandura szerint a gyenge önszabályozás a nem hatékony tervezésnek és önkontrollnak tudható be, amit nagyban befolyásol a szociális környezet. Kiemelkedő fontosságúnak tartja, hogy milyen példát, milyen modellt lát maga előtt a gyermek, a fiatal. A szociális-kognitív elmélet szerint a gyenge önszabályozás egyfajta tanult tehetetlenség (Zimmerman, 2000). A szociális-kognitív pályamodell gyökerei hasonlóak a korábban ismertetett (1. fejezet) Krumboltz szociális tanulás elméletéhez (Mitchel, Krumboltz, 1990), ugyanis mindkét modell Bandura (1986) szociális-kognitív elméletének alapvetéseit is magába foglalja. Mindkét elmélet elfogadja, hogy a genetikai adottságok, a speciális képességek, a környezeti körülmények és a korábbi tanulási tapasztalatok hatnak a pályaválasztásra (Lent, Brown, Hackett, 1994).
A modell megfelelősége alátámasztotta azt a feltételezésünket, hogy a környezet támogató hatása indirekt módon ösztönzőleg hat, az én-hatékonyság-érzésen keresztül a pályaérdeklődésre, mind a szakgimnazisták, mind az egyetemisták körében (GFI középiskolások=0, 907; GFI egyetemisták=0, 909). A környezet támogató hatása az érdeklődéssel szignifikáns, közepesen erős pozitív korrelációban van (középiskolások: r TA-ER=0, 389; p=0, 000; egyetemisták: r TA-ER=0, 330; p=0, 000). A lányok esetén ez a korrelációs érték, mind a szakgimnazistáknál, mind az egyetemisták esetén alacsonyabb, mint a fiúknál. Az egyetemista lányok esetén a korreláció nem szignifikáns. A környezet közvetlen hatása az érdeklődés alakulására, a közvetett hatás mellett a kutatásunk alapján nem zárható ki. Milyen megfelelőséget mutat a tanulók pályaérdeklődése és személyiségtipológiai foglalkozás preferenciája a tanult szakma elvárásaival? Holland (1963) a személyiség külvilág felé való orientálódása szerint hat személyiségtípust különböztetett meg: a realista, a kutató, a művészi, a szociális, a vállalkozó és a hagyományos típust.
A családtagok közül az apa hatása a legkiemelkedőbb, mely azzal magyarázható, hogy a műszaki pályán nagyobb arányban tevékenykednek férfiak, így az apák erőteljesebben érintettek. Az egyetemisták esetén a család hatását megelőzik a barátok és ismerősök említési gyakorisága. A családtagok közül a legtöbb egyetemista a testvér hatásáról számolt be. A környezet hatását a 3. fejezetben tovább vizsgáljuk. A második legerősebb hatás az iskolaválasztás volt, melyben az iskola, és a tanárok kiválóságába vetett hit és az iskola közelsége volt meghatározó. A szakterület iránti korai érdeklődés kialakulása a harmadik leggyakrabban említett motivációs tényező volt. Néhány tanuló már kisgyermekkorban kialakult érdeklődésről számolt be, míg a többség az iskolában kialakult érdeklődését emelte ki. A pályattitűd és a pályaérdeklődés aspektusait a 3. fejezetben vizsgáljuk tovább. A pályaválasztásban az iskola hatása kétirányú. Egyrészt a továbbtanulást megelőző iskolatípusban tanító tanárok, osztályfőnök, technika, fizika, rajz- vagy informatikatanár támogató és javaslattevő szerepe emelhető ki.
Mindegyik tényező esetén az én-hatékonyság érzéshez hasonlóan alacsony, közepes és magas kategóriákat határoztunk meg. 122 a. Az én-hatékonyság és az eredmény-elvárások összefüggései Kutatásunkban az eredményelvárások tényezőt vizsgáló rész 11 olyan pozitív állítást tartalmaz, melyek a tanult szak elvégzése után, a munkábaállást követően várhatóak (lásd 4. A válaszadóknak azt kellett meghatározniuk, hogy mennyire értenek egyet ezekkel az állításokkal (pl. jó állás ajánlatot kapni; olyan munkát végezni, amivel elégedett lesz). Eredményelvárások alacsony közepes magas Magas ÉH 7, 54 70, 72 21, 74 Közepes ÉH 22, 59 52, 19 25, 22 Alacsony ÉH 51, 38 35, 86 12, 76 0% 20% 40% 60% 80% 100% 20. ÁBRA AZ EREDMÉNYELVÁRÁSOK ALAKULÁSA A KÜLÖNBÖZŐ ÉN-HATÉKONYSÁG BESOROLÁSÚ SZAKGIMNAZISTÁK KÖZÖTT (%) A középiskolások között (20. ábra) a magas én-hatékonyság érzésű tanulók többségének (70, 72%) közepes szintűek az eredményelvárásai. Kevesen (7, 54%) vannak azok, akiknek a magas én-hatékonyság érzés ellenére az eredményelvárásaik alacsonyak.
A családok gazdasági státusát vizsgálva a több gyermeket nevelő családok, és a szülők munkaerőpiaci helyzete (mindkét szülő dolgozik-e, az egyik dolgozik, vagy egyik sem) bizonyult nehezítő körülménynek a végzős évfolyamig való eljutásban. A középiskolai tanulmányok intézménytípusa szintén meghatározó, a szakközépiskolában végzettek hátrányára a gimnáziumból érkezőkkel szemben. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetűek között, beleértve a megváltozott munkaképességűeket, jellemzően több az alacsony iskolázottságú személy, alapvető kompetenciahiányaik és motiválatlanságuk, személyes és szociális kompetenciáik hiánya miatt akadályozottak abban, hogy bejussanak a munka világába (Kraiciné, 2013). c. Tanulási tapasztalatok A tanulási tapasztalatok meghatározó szerepét a pálya alakulásában Krumboltz (1979, 1990) szociális tanulási elmélete hangsúlyozza. Az általa megfogalmazottak kerültek beépítésre az SCCT modellbe (1. Thompson és Dahling (2012) rávilágított arra, hogy az érzékelt szociális státusz meghatározója a tanulási tapasztalatoknak, és ezek a tapasztalatok alakítják a tanulók én-hatékonyság érzését és eredményelvárásait.
Itt azonban a fiúk átlagértéke volt a magasabb, azaz a lányok hittek kevésbé abban, hogy jól fel tudnak készülni egy tantárgyból, ha nem elég jó a tanár. Szintén kevésbé hisznek abban a középiskolások, hogy hatékonyan és elszántan képesek tanulni, ha sok más egyéb tevékenység kínálkozik (M= 3, 18; SD=1, 050). A fiúk és a lányok válaszai ebben a kérdésben is szignifikáns eltérést mutattak. A fiúk esetén alacsonyabb átlagérték adódott, azaz őket vonja el inkább az egyéb tevékenység a tanulástól. 2, 50 2, 70 2, 90 3, 10 3, 30 3, 50 3, 70 3, 90 4, 10 Felvételi tárgyakból jó (4) vagy annál jobb eredményt elérni. Az érettségi tárgyakból jó (4) vagy annál jobb eredményt elérni a következő félévben. (OKJ-sok OKJ vizsga tárgyakból) Az érettségi tárgyakból jó (4) vagy annál jobb eredményt elérni a következő tanévben. (OKJ-sok OKJ vizsga Felvételt nyerni egyetemre/főiskolára. Akkor is képes vagyok felkészülni a tananyagból, ha nem nagyon jó az adott tárgyban a tanár. A családi körülményeidtől függetlenül kitartóan tanulni.
Azon tanulók, akik a beszélgetés során azt nyilatkozták, hogy nem érdekli őket a szakma, amit tanulnak, több akadályról és nehézségről számoltak be. Itt kerestük a választ a kvantitatív kutatás során tett észrevételünkre is, mely szerint a lányok esetén mért adatok eltérnek a fiúkétól. A kutatásunk első kvantitatív fázisában megállapítottuk, hogy a lányok esetén a magasabb én-hatékonyság érzés alacsony érdeklődéssel párosult. A beszélgetések során a középiskolás lányok többsége úgy nyilatkozott, hogy kevéssé érdekli a tanult terület, de mivel már elkezdte az adott szakon a tanulmányait, leérettségizik, azonban más területen tervezi a jövőjét. Az egyetemista lányok választása sokkal céltudatosabbnak tűnt, bár sokan küzdöttek nehézségekkel tanulmányaik kezdetén, bíznak a diploma megszerzésének sikerességében, és a többség a szakterületen szeretne elhelyezkedni. Többen említették, hátrányként élték meg a fiúkkal szemben, hogy nekik ez nem egy gyerekkoruk óta tartó érdeklődés, így nehezebben haladtak a szakmai tárgyak tanulásával a kezdetekben.
2014-ben az informatika szakterületen kiadott diplomák csupán 18 százalékát szerezte meg nő (Lehman és mtsai, 2016), ami a szakma iránti érdeklődésük jelentős csökkenését mutatja. Nem csak az oktatásban, de a 96 munkaerő-piacon is megfigyelhető ez a trend, ugyanis az informatika területen dolgozó nők aránya 34%-ról 27 százalékra csökkent (Lehman és mtsai, 2016) 1990 és 2011 között. 13. ÁBRA INFORMATIKA TERÜLETEN FELSŐOKTATÁSI TANULMÁNYOKAT MEGKEZDŐK SZÁMA (USA, 1971-2015) (LEHMAN ÉS MTSAI, 2016 ALAPJÁN) Egy a pályaválasztás előtt álló középiskolás lányok, osztályfőnökeik és matematika tanáraik, körében végzett fókuszcsoportos és interjús hazai kutatás (Krolify, 2012) arra kereste a választ, hogy miként zajlik a középiskolás lányok pályaválasztása, milyen esélyeik vannak a műszaki pálya felé orientálódására, és mely nemi különbségekre épülő gátló tényezőkkel szembesülnek. A tanulmány megállapítja, hogy a fókuszcsoportokon résztvevő végzős középiskolás lányok pályaorientációs döntését főként a már a felsőoktatásban részt vevő ismerőseik, barátaik tanácsa befolyásolja.
Kevésbé volt jellemző, hogy a középiskolában volt olyan tanáruk, aki hasznos tanácsokat adott a továbbtanulással kapcsolatosan (151 fő, 44, 81%). Számos válaszoló esetében csak akkor került szóba a pályaválasztás témája, amikor a jelentkezési lapokat töltötték ki (112 fő, 33, 23%). Ez a 171 helyzetkép annak ellenére mutat szomorú képet, hogy már az 1995-ben elfogadott első Nemzeti Alaptanterv megjelenítette a pályaorientáció akkor még új fogalmát, és a későbbi NAT-okban (2003, 2007, és a jelenleg hatályos 110/2012 (VI. A következőkben megvizsgáltuk a pedagógusok tevékenységének hatását a tanulmányokkal kapcsolatos én-hatékonyság érzésre, mint függő változóra. Varianciaelemzést végeztünk, melyhez előzetesen megvizsgáltuk, hogy megfelel-e a változó (az én-hatékonyság) a varianciaelemzés feltételeinek (normalitás, varianciahomogenitás). Bár a Kolmogorov-Szmirnov próba nem teljesül, azonban az én-hatékonyság tényező ferdeség és csúcsosság értéke és azok standard hibájának hányadosa nem haladja meg egyik mintánk esetén sem a +/-2, 58-at.
Az egyetemisták esetén eltérő eredményt mutat a kutatás, itt az én-hatékonyság és a támogatások esetén van szignifikáns különbség a fiúk és a lányok között. Az egyetemista lányok esetén magasabb a rangátlag mindkét tényező esetén (EH: fiúk 161, 33, lányok 201, 12; TA: fiúk 159, 44, lányok 209, 02). Azok a lányok tehát, akik a műszaki és informatikai képzések mellett döntenek a felsőoktatási tanulmányok irányának kiválasztásakor, sokkal eltökéltebbek a tanulmányaik tekintetében a fiúknál. Tehát, ha egy lány a nemi sztereotípiák ellenére is egy ún. fiús szakmát választ egyetemi szakként, akkor sokkal erősebb én-hatékonyság érzéssel bír, illetve erősebben érzékeli ebben a választásában a támogató hatásokat. (22. táblázat) 22. TÁBLÁZAT MANN-WHITNEY PRÓBA EREDMÉNYE A NEMEK KÖZÖTTI ELTÉRÉS VIZSGÁLATÁBAN KÖZÉPISKOLÁSOK EGYETEMISTÁK U p U p EH (én-hatékonyság) 62162 0, 088 6752 0, 003 EE (eredményelvárások) 68257 0, 889 8182 0, 350 ER (érdeklődés) 54130 0, 000 7505 0, 058 OC (oktatási célok) 59429 0, 016 8049 0, 256 TA (támogatások) 64986 0, 327 6239 0, 000 Összegzés A kutatás e része rávilágított arra, hogy miként alakul a műszaki és az informatikai pályához a középiskolás tanulók, és az egyetemi hallgatók viszonya a képzésük folyamán.