A nyílt eljárás ajánlati felhívással vagy előminősítési eljárással indul, melyet az ajánlatkérő köteles hirdetmény útján közzétenni. 59 Az ajánlatkérő az ajánlati felhívást, illetőleg az előminősítési eljárással összefüggő hirdetményt - a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén - akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll. Az ajánlati felhívás tartalmát úgy kell meghatározni, hogy annakalapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek. Az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban ellenszolgáltatása teljesítésének feltételeit megadni, illetve a vonatkozó jogszabályokra hivatkozni. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatokat − a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy − az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el.
nem igen képes lesz értelmezhetõ választ adni? nem igen megszerezhetõk - e a kívánt információk strukturált közvetlen megkérdezéssel? nem igen hajlandó lesz válaszolni? strukturált, közvetlen megkérdezés érdemes-e kötetlen formájú, közvetlen (mély)interjút alkalmazni nem strukturált, közvetett megkérdezés kötetlen, közvetlen megkérdezés kötetlen közvetett interjú A kvantitatív információgyűjtés jellemzői A megkérdezéses vizsgálatok előkészítése és végrehajtása A kvantitatív stratégiai tervezés célja, hogy a piaci szereplők viselkedéséről, a stratégiai tervezés során matematikai - statisztikai módszerek alkalmazásával szerezzen ismereteket. A vizsgálat során olyan mintavételi és értékelési technikák alkalmazására törekednek, melyek adott valószínűségi szinten képesek megbízhatónak tekinthető, statisztikailagigazolható becsléseket adni a piac vizsgált jellemzőiről. Ebből következően a mintavételnél a reprezentativitásra, az értékelésnél a véletlen tömegjelenségek elemzésére törekednek. 26 A kvantitatív stratégiai tervezési módszerek közül leggyakrabban a megkérdezést alkalmazzuk.
Ez lehetővé teszi az üzleti terv logikájának felülvizsgálatát és az elvégzendő feladatok felmérését még a tervezet részletes kidolgozásának megkezdése előtt. Mivel a jó üzleti tervnek a vállalkozás valamennyi területére ki kell térnie, a vázlat alapján meg kell kezdeni a szükséges információk gyűjtését. Ennek a kutatómunkának az üzleti terv végleges formába öntése előtt hetekkel, de néha hónapokkal előbb meg kell kezdődnie. Minden hasznosítható anyagot és jó ötletet el kell tenni vagy felkell jegyezni Egy új vállalkozás beindításához ez a kutatómunka elengedhetetlen. A működő vállalkozások viszonylag sok adattal rendelkeznek már, itt viszont ezek megfelelő összegyűjtése, csoportosítása és értékelése az időigényes feladat. A terv készítése során Önnek igen szerteágazó témákat kell egységes szemléletmóddal kezelnie és a feladatot átlátnia. Nem lenne ellenében reális, ha már az üzleti terv készítéséhez szükséges rengeteg információ összegyűjtését is egyedül kívánná végezni. Önnek, mint vezetőnek meg kell határoznia az üzleti terv készítéséhez kapcsolódó feladatokat, és ki kell jelölnie a felelősöket.
− A termékvizsgálat a termékek piacképességének megítéléséhez, az új holland turisták? Milyenek a szállítási lehetőségek? Milyen a A borvásárlók mely termékeket veszik saját fogyasztásra, és melyeket ajándékba? A bevezetni kívánt új készétel - konzerv jobbe mint a már piacon levő termékek? termék kialakításához, a termékszerkezet megváltoztatásához szolgáltat információt. − Az árvizsgálat a piaci árszínvonal alakulását tanulmányozza. A már piacon levő péksüteményekhez képest hogyan értékelhető a bevezetni kívánt új termék ára? − A marketingcélú hatásvizsgálatok A Coca - Cola kupakgyűjtő akciója növelte-e és ha igen, milyen mértékben a cég forgalmát? Érdemes- e szponzorálni a Marlboro cégnek a Forma -1 futamokat? 17 A stratégiaitervezéshez szükséges információk tartalmuk és jellegük szerint különböző típusokba sorolhatók. Az hogy a szükséges információ milyen információ típusba tartozik, egyúttal meghatározza a megszerzéséhez szükséges módszert is. 2. táblázat A stratégiai tervezés során megszerzendő információk és forrásaik Információ típusok Vizsgálati módszerek Tények, állapotok Vélemények Szándékok, tervek Szokások Motívumok − Szekunder kutatás − Megfigyelés − Kérdezés − Kérdezés − Kísérlet − Kísérlet − Kérdezés − Megfigyelés − Kérdezés − Kérdezés A stratégiai döntéseket megalapozó információknak három alapkövetelményt kell kielégíteniük: − relevancia és teljesség azt jelenti, hogy az információk a vizsgált jelenségre vonatkozzanak és lehetőleg valamennyi fontos (releváns) kérdésre választ adjanak.
Így válik lehetõvé, hogy a vállalat vezetése a kitûzött tervcélok, tervadatok helyességét is folyamatosan ellenõrizze a környezet mindenkori alakulásának függvényében. Az egészségesnek tekinthető, jól vezetett vállalatra. sem pénzügyi, sem szerkezetátalakítási nyomás nem nehezedik Ekkor a fő feladat az egyensúly megtartása Napjainkban az ilyen vállalati helyzet sokkal inkább kivételes esetnek, mint általános gyakorlatnak tekintendő. Gyakran tapasztalható, hogy a vállalat pillanatnyi pénzügyi helyzete megrendült, de még őrzi stratégiai pozícióit. Ekkor lényeges szerkezeti változtatásokra nincs szükség, a problémát a rövidebb távú pénzügyi egyensúly felborulása okozta. A vállalat pénzügyi helyzetének javítására irányuló beavatkozásnak ezt a komponenst kell érintenie. Előfordulhat olyan helyzet is, hogy a vállalat pénzügyi helyzete még jó, de astratégiai pozíció veszélybe került. Ekkor a változó környezeti feltételekhez belső strukturális változások kellenek Ilyen esetben a kilábalás esélyei még jók, a vállalatnak még van ideje és pénzügyi tartaléka.
Ilyenkor az agglomerációgazdaságossághoz hasonló elõnyöket nyerhetnek. (Például, ha A cég a B cégével lényegében azonos sétálómagnót vagy ahhoz tökéletesen illõ kiegészítõt - például kazettát - gyárt, és B cég élénk reklámtevékenységet folytat, A tetemes reklámkiadásokat takaríthat meg. ) A követõ pozícióban lévõ cégek ezérteleve kisebbnek ítélik meg a clustering következményeként fokozódó konkurenciaharc veszélyeit az elszigetelt mûködés terheinél. Mindezek következtében a termékfejlesztés (és piacpolitika) irányai 72 egybeesnek, ami a standardizálásban ölt testet, az így élezõdõ verseny ösztönzi a formális vállalati kapcsolatok kialakulását. Az agglomerációgazdaságosság és clustering által kínált nemzetgazdasági elõnyök (költségmegtakarítás, a potenciális vállalati együttmûködések technológiafejlesztõ hatása stb. ) miatt a kormányok erõteljesen támogatják e törekvéseket. Ennek jele az ipari és/vagy tudományos parkok, szabad kereskedelmi zónák létrehozása és fejlesztése. = A tudományos és/vagy ipari parkok az említett elõnyök miatt mind a fejlett, mind a fejlõdõ országokban a vállalatok tucatjait vonzzák.