Copyright © 2022 Egzatik Szakkiadó Kft. - Minden jog fenntartva. Ez a dokumentum a Könyvelői Praktikum nevű szakmai kiadványból származik. Időállapot: 2010-01-01 - 2010-12-31 Szerző: Veresné Drótos Katalin, Lektor: Kereszti Lajos, Módosítva: 2013-11-01 11:34:17 Tartalomjegyzék: Behajthatatlan követelés gyakorlata Adózás Könyvviteli elszámolás Iratminták, nyomtatványok Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások Módosítás az előző változathoz képest A téma rövid leírása A behajthatatlan követelések minden esetének közös ismérve, hogy biztosak lehetünk a pénzügyi teljesítés elmaradásában. 1. Behajthatatlan követelés gyakorlata 2001. január 1-jétől a számviteli törvény határozza meg a behajthatatlan követelés fogalmát. a) Sikertelen végrehajtás – a címzettel szemben már végrehajtást kezdeményeztünk, bebizonyosodott, hogy az adósnál nincs értékkel bíró fedezet. Nemleges foglalási jegyzőkönyv készült. b) Csődegyezség, felszámolási egyezség – a követelés befolyása, azért nem következett be, mert az említett eljárások során nyilatkozat alapján azt elengedtük.
Amennyiben utólag bármi oknál fogva a követelésre pénz folyna be, azt egyéb bevételként kell lekönyvelni. Adózási szempontból a társasági adó törvény (tao törvény) a behajthatatlan követelés fogalmát ismeri. Elfogadja a számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan követelést, mint költséget – kivéve, ha a követelés elévül, vagy a bíróság előtt érvényesíteni nem lehet. Ezért is nagyon fontos a megfelelő dokumentáltság, hiszen az ellenőrzés során csak így lehet bizonyítani a tényleges behajthatatlanságot. További kedvezmény társasági adóban, hogy azon követelésekre, amik még nem minősülnek behajthatatlanak (a számviteli törvény fogalma szerint), de a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, ezen követelések bekerülési értékének 20 százaléka szintén levonható az adóalapból. RSM Hírlevél Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön az adóváltozásokról! Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön az adóváltozásokról!
Ellenkező esetben adóhiányt kockáennyiben vannak olyan követeléseid, amelyek a fenti feltételeknek nem felelnek meg (többsége gondolom ilyen lesz) akkor értékvesztést kell elszámolnod. Ennek során meg kell határozni, hogy kb. mekkora hányada nem fog befolyni és azt (a behajthatatlanhoz hasonlóan) egyéb ráfordításként kell elszá az összegyűjtött információk alapján úgy ítéled meg, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő ügyfeled a számlák ellenértékének 30%-át tudja kifizetni, akkor az ellenérték 70%-át értékvesztésként kell elszámolnod, mégpedig úgy, hogy valamennyi kifizetetlen számlájára vonatkozóan ezt az arányt kell alkalmazni.