Szabó Magda - Bárány Boldizsár / Sziget-kék / Tündér Lala Szabó Magda sokműfajú író: regényei, novellái, versei, drámái, útirajzai mellett méltán arattak nagy sikert költői szépségű és nevelő értékű fijúsági művei. A Bárány Boldizsár (1958) című verses mese atmoszférateremtő erejével, sziporkázó ötleteivel, játékos rímeivel, kivált pedig a jóság és gonoszság harcának példázatos ábrázolásával gyerekirodalmunk legnemesebb hagyományainak örököse. A Sziget-kék (1959) utópiája gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt szólt: fordulatos történetével az emberiség mindenkori nagy eszményei, az igazságosság, szabadság és bölcsesség hármasegységét tükrözi. A Tündér Lala (1968) főhőse, a tündérkirálynő fia, az ármánykodással, hazugsággal, különös törvényekkel és fegyelemmel kormányozott országból a földiek halandók, egyszerű emberek közé vágyódik, mert ráébred, hogy kívánságaink beteljesülése csak akkor igazi öröm, ha meg kell küzdenünk érte. Berg Judit - Hisztimesék Hisztizik a kisgyerek - nem akar öltözködni, ebédelni, rendet rakni, vagy éppen csak fel szeretné hívni magára a figyelmet.
Szerintem nagyszerű olvasmány lehet egy éppen oviba készülő kisgyermeknek, hogy könnyebben menjen az ő beilleszkedése is, hiszen ahogy Vackor, minden gyerek más és más és bizonyára vannak félelmeik és valamit nem úgy csinálnak, ahogy mások. Nagyszerű ötlet volt a tíz gyermek – és tizenegyedikként Vackor – vissza-visszatérő felsorolása, amivel még játékosabbá válnak a verses meserészletek, akár meg is tudják tanulni már a kicsik, kik is az óvodai játszótársai Vackornak. A történetek egyszerűek de a legfőbb témák köré gyűlnek, a délutáni alvástól kezdve a közös játékon át a közös kirándulásig. Iustitia>! 2019. február 2., 07:19 Kormos István: Mese Vackorról, egy pisze kölyökmackóról 92% Ismertem Vackort – mindenki ismeri – de valószínűleg nem jutott volna eszembe most elővenni, ha nem egy olyan kihívásra olvasom, amit elképzelhető, hogy nem is fogok teljesíteni. Mivel rátaláltam, el is olvastam, hol egyedül, hol gyerekkel. Hangzatos, játékos verses mesécskék, melyekben rendre olyan élethelyzetek merülnek fel, amik egy gyerek világában tipikusak vagy fontosak, így megérintik az olvasót/hallgatót, otthonos környezetet biztosíba082>!
Meleg volt a bunda rajta, foghatta mancsát az apja, szégyen ide, szégyen oda, elsírta magát az apró, lompos, loncsosés bozontos, híres, neves, nevezetes, piszén pisze kölyökmackó, jajjaj, hajjajjaj! Most lett még csakcsuda zaj! De még milyen messze hangzó! Ahogy a terembe lépettaz a híres, nevezetes, síró, rívó, piszén pisze kölyökmackó apjaígy szólt akkor:– Héj, gyerekek, figyeljetek! Ez a síró kölyökmackóaz én kicsi kölykem, azaz:az én pici fiam, Vackor! Ne nevessetek hát rajta, azért bömböl a mihaszna, mert még nem járt óvodában. Örökösenerdőn kószált, barlangunktólmessze bóklált, most lett ember igazában! Aszondom hát:kutya brumma, igaz mackószívet takarez a boglyos, lompos, loncsosés bozontos, bundásságos barna bunda! Elhallgat a sok gyerek, már csak Vackor pityereg, szipog, szepeg, s csöpp mancsávalmaszatolja el a képéna keserves kötán sóhajt:– Hóha, hó! Fára másznivóna jó! Szól az óvó néni akkor:– Gyere bátran, kicsi Vackor! Nyújtsd ide a csöpp meg, kedves, honnan jöttél, hány éves vagy, hol születtél, mondd meg szépen, merre jártál, hol kószáltál, hol bóklásztál, ne félj itt, te piszén pisze, gyere bátran közelebb!
A MESE VACKORRÓL, EGY PISZE KÖLYÖKMACKÓRÓL KÖNYV ONLINE OLVASÁSA