Ebből következően kétféle közteherviselési kötelezettség is keletkezik: osztalékadó és illeték. Az osztalékadó fizetési kötelezettség a pénzbeli kifizetésekkel egyezően történik jelen esetben is. A legfőbb szerv által meghatározott, kifizetésre kerülő osztalék után 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadót (szja), illetve 14%-os egészségügyi hozzájárulást (eho) kell megfizetni. Az eho felső határa évente 450 000 Ft. Az illetéktörvény visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettséget ír elő az ingatlan osztalékfizetés útján történő megszerzésére mint nem nevesített szerzésmódra is, amelynek mértéke az ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének 4%-a. Tehát a fenti 10 000 000 Ft osztalék után adók jogcímén 1 950 000 Ft, illeték jogcímén 400 000 Ft kerül befizetésre a központi költségvetésbe, így az "ingatlan osztalék" nettó értéke 7 650 000 Ft. Tovább árnyalja a képet, ha nem lakóingatlanról van szó, ekkor ugyanis általános forgalmi adó vonzata is van az ügyletnek, illetve amennyiben az átadott ingatlan piaci értéke meghaladja az osztalék mértékét, akkor az szja- és az eho-fizetési kötelezettség e többletértékre figyelemmel kerül megállapításra.
Osztalék és osztalékelőleg a kft-kbenA társasági jog rendelkezései szerint a tagok a nyereségből közösen részesednek és közösen viselik a veszteséget is, a vagyoni hozzájárulásuk arányában. Ez jelenti az osztalékfizetési szabályozás alapját. Osztalékfizetés köznapi értelmezésben a cég nyereségéből történő részesedés. Az adott évi adózott eredmény és a szabad eredménytartalék teszi lehetővé az osztalék fizetését. Osztalék alapjaA kft. előző évi, lezárt évi adózott eredménye lesz az osztalék alapja, amelyet növel vagy csökkent az eredménytartalék, előjelétől függően. Osztalékra jogosult a tag, aki a tagsági jogok gyakorlására jogosult, az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában. A létesítő okiratban nem lehet tagot a nyereség/veszteség viseléséből kizárni, viszont aki még nem teljesítette a vagyoni hozzájárulását, nem kaphat osztalékot. Döntés az osztalékrólAz osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásakor kell határozni. Írásbeli döntéshozatal is megfelel, nem kell ülést tartani.
Természetesen az osztalék jóváhagyás fedezetének vizsgálata során a számviteli törvény előírásaiból következően az EVA-s és nem EVA-s eredménytartalékot együttesen kell figyelembe venni. Az Eva tv., a társasági adótv. és KIVA tv. sem tartalmaz azonban arra vonatkozóan előírást, hogy az osztalék jóváhagyásakor melyik eredménytartalékot kell először felhasználtnak tekinteni, így a vállalkozásnak e tekintetben választási lehetősége van): Cikksorozatunk záró részében megnézzük az EVA-sként kettős könyvvitelt vezető vállalkozók számviteli feladatai. * * * 2019. október 14-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében megrendezésre kerülő – Megszűnéssel kapcsolatos eljárások – kiemelten a végelszámolás és a kényszertörlés jogi, számviteli és adózási kérdései című – konferencián személyesen is találkozhatsz a cikk írójával, Botka Erikával, aki Munkácsi Márta és dr. Tar Adrienn szakértőkkel együtt tartja gyakorlatorientált előadását. Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt.
NAV-tól Excelbe lekért pénztárgépek napi forgalmi adatainak beolvasása Importálás a PTGADAT nyomtatvánnyal az adóügyi ellenőrző egységen (AEE) eltárolt és a NAV-hoz továbbított online pénztárgép forgalmi adataiból. Tovább Egyenlegközlő készítése A programból tudunk egyenlegközlőt készíteni. Storno számlák jelentése a NAV-nak Storno szállító számlák jelentése a NAV-nak, ahogyan kell, ahogyan a legtöbben csinálják és ahogyan a Makrodigit jelenleg kezeli Beszámoló készítése a Makrodigitben A Makrodigit kettős és devizás kettős programjában könyvelt cégek éves beszámolóinak előkészítésének lépései. A mikrogazdálkodói beszámolóról A mikrogazdálkodói beszámolóval kapcsolatos tudnivalók kérdések és válaszok formájában A xx29-es nyomtatvány előállítása A NAV 29-es (XML) bevallás elkészítése a könyvelő programból. Zárlati tételek (tao, osztalék) könyvelése Zárlati tételek (tao, osztalék) könyvelése kettős könyvelésben Folyamatos szolgáltatások utáni áfa A folyamatos szolgáltatások (egy szerződés alapján az év folyamán rendszeres, vagy meghatározott időszakonként több számla is kiállításra kerül) utáni áfa fizetés rendje részben megváltozik.
A hatályos Ptk. azonban nem tartalmaz ilyen megkötést, és tekintettel arra, hogy 2017. március 15. napjáig minden cégnek át kellett térni a Ptk. szabályainak alkalmazására, bárki élhet e lehetőséggel. Osztalékként akár ingó dolog (eszköz), akár ingatlan is átadásra kerülhet. A gyakorlatban a társaság legfőbb szerve először is a társaság könyvei alapján meghatározza a tagjainak kifizetendő osztalékot (pl. minden tag részére 10 000 000 Ft kerül kifizetésre); ezzel a tagoknak követelésük keletkezik a társasággal szemben. Ezt követően a tagok dönthetnek úgy, hogy a társaság a tulajdonában álló 10 000 000 Ft értékű ingatlan átadásával tesz eleget valamelyik tagjával szemben fennálló kötelezettségének (vagyonátruházás). Ekkor a társaságnak 10 000 000 Ft érték erejéig követelése keletkezik a taggal szemben. Ekképpen a tagnak és a társaságnak is fennáll a másik irányában követelése, amelyek egymásba történő beszámítással kerülnek teljesítésre. Látszólag a tag adott pénzmozgás nélkül szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát, azonban a fentiekből kitűnik, hogy valójában két ügyletről van szó: osztalékfizetés és vagyonátruházás.
A jóváhagyott osztalékot hogyan lehet EUR-ban kifizetni a tagoknak? Egyáltalán lehetséges-e ilyet tenni abban az esetben, ha a társaság a könyvvezetését Forintban végzi, illetve az osztalékot nem Forintban hagyta jóvá a taggyűlés? Ha egy társaság forintban vezeti a könyveit, forintban készíti el a számviteli törvény szerinti beszámolót, amely beszámoló forintban mutatja az osztalékot, akkor az osztalék miatt a társaságnak nem lehet EUR-ban kimutatott osztalék kötelezettsége. Ha a társaság a könyvviteli nyilvántartásait forintban vezeti, akkor az osztalékot is csak forintban állapíthatja meg, és a forintban SzJA és 14%-os EHo levonása után fennmaradó összeget is forintban fizetheti ki. A taggyűlés azonban dönthet arról, hogy a forintban jóváhagyott osztalékot a tulajdonosnak ne forintban fizessék ki, hanem EUR-ban. Milyen árfolyamon váltsuk át a forintot EUR-ra? Ha a taggyűlés az osztalék-kifizetés időpontját meghatározta, akkor a fizetendő EUR mennyiségének meghatározásakor abból kell kiindulni, hogy a tag a forintban meghatározott osztalékából a szabadpiacon mennyi EUR-t tudna vásárolni az osztalékfizetés időpontjában.
Szerző(k): Dr. Zalavári György LL. M. | 2017. 04. 27 | Ingatlan A gazdálkodó szervek legfőbb szervei minden évben kötelesek a számviteli törvény szerinti beszámolójukat elfogadni, és dönteni a keletkező nyereség felosztásáról. A nyereségből a társaság tulajdonosai általában pénzbeli kifizetés útján részesülnek, de ahogy a cégalapítás esetén is lehetőség kínálkozik természetbeni hozzájárulást "bevinni a cégbe", úgy az osztalék sem minden esetben csak készpénz lehet. Az osztalék a tagoknak az a jogosultsága, hogy a társaság éves adózott eredményéből vagy a korábbi évekből tartalékolt eredményből részesedést kapjanak. Az osztalékfizetés alapvető feltételei, hogy a kifizetés a nyereség terhére teljesíthető, és hogy a társaság teljes vagyona (saját tőke) – a kifizetés után is – elérje a társaság alapításkori vagyonát (jegyzett tőke). Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina Ár: 12. 900 Ft helyett 9. 900 Ft A korábbi szabályozás (Gt. ) a természetbeni osztalékfizetést csak akkor tette lehetővé, ha a társaság létesítő okirata erre nevesített felhatalmazást adott.