*Manumissió: elbocsájtás függőségi viszonyból, kivándorláshoz. Az ókorban rabszolga felszabadítás. Volt még a tutajon két konyha és más fedett helyiség, istálló öt vágóökörnek, egy-egy juhistálló és beálló azon lovaknak, amelyeket a kivándorlók magukkal vittek. A szekereket széjjel kellett szedni, hogy hely jusson az embereknek. Végül megemlítem, hogy ötszáz fizető utas kellett ahhoz, hogy a szállítás a vállalkozóknak kifizetődjék. Fontos tudni, hogy a legtöbb telepes, aki új hazát teremtett magának nem volt titkon és rosszindulatúan hazáját elhagyó alattvaló, hanem útlevéllel és keresztlevéllel (akkor még senki nem rendelkezett civil hatóság által kiállított úgynevezett anyakönyvi kivonattal! ) szabályos toborzás útján került Dél-Európába. Viszonylagos jólétben élve a még jobb reményében eladták ingatlanaikat és ingóságaikat, meg a ládafiában megőrzött kisebb-nagyobb pénzösszeget, hogy azt új hazájukban állatvásárlásba, gazdálkodási felszerelésbe és berendezési tárgyakba fektessék. De megmaradt pénzeszközeiknél is nagyobb hasznot hajtottak új hazájukban paraszti szorgalmukkal, rendíthetetlen kitartásukkal.
Amikor a termelésre használt földrész kimerült, ugarnak hagyták és az előbbi ugart vették művelésbe. Ezzel a termelési móddal a föld fele, vagy harmada kihasználatlan maradt. Jóllehet, hogy nyugaton már a tizennyolcadik században is idejét múlta a háromnyomásos rendszer, nálunk ez csak hazánk nyugati részén terjedt el. Az Alföldön még a primitív kétnyomásos volt otthonos. Így a föld nagyon gyorsan kimerült és úgy látszott, hogy a telepítés túl van méretezve a régimódi gazdálkodáshoz képest. A magasabb színvonalú gazdasági munkát elsősorban a Rajna-vidékről és környékéről jött német telepesek folytatták és bevezették a háromnyomásos rendszeren felül a takarmánynövények termesztését és tüntették el egyre gyorsabban az ugarföldeket. Azonban a betakarítási munkák ekkor is heteket késtek. Kezdetleges volt a cséplés és még inkább a raktározás, mely vermekbe történt. A nyugaton már meghonosodott csűrben, magtárban való raktározás még ismeretlen volt. A szőlőt kivéve a földeket még nem vagy alig trágyázták.
A népcsoportok békében éltek egy közösségben a környéken, bevándorlásukkor pedig hozták magukkal fenséges ételeiket is. A dunai svábok kedvenc ételét, a sufnudlit (Schupfnudelnt) valamennyi svábok is lakta faluban ismerik a Dél-Dunántúlon. Szerencsére még ma is sok helyen kerül az asztalra, a térség nem sváb népcsoportjai számára is egy kedves étel. A fenomenális benne, hogy édes és sós változatában is kiváló. Találkozni vele szalonnásan, párolt káposztával tálalva, de cukros-diós, mákos és lekváros változatában is megnyalhatja az ember mind a tíz ujját! Bárhogy is fogyasztanátok, Pécsett vagy Pécs környékén járva mindenképpen áldozzatok egy kellemes ebédet a nudlik mennyországának! Ha teljesen újoncok vagytok a sváb gasztronómiában, akkor első körben a mákos-szilvalekváros verziót javasoljuk, melyhez számos helyen hozzájuthattok Pécsen. Nézz körül! Fedezd fel a környéket, és tervezd meg kirándulásodat térkép segítségével! Járd be velünk az országot! Merre induljakSzent István BazilikaMit csináljakA fürdők országaMerre induljakA magyar mediterráneum a Balaton partján: a Káli-medence ékszerei Merre induljakVadregényes túraútvonalak, föld alatt és föld felett a MecsekbenMerre induljakSzent István BazilikaMit csináljakA fürdők országaMerre induljakA magyar mediterráneum a Balaton partján: a Káli-medence ékszerei Merre induljakVadregényes túraútvonalak, föld alatt és föld felett a Mecsekben
A 17-40 év közöttieket szabályszerűen besorozták, a 44-60 év közötti korosztály pedig igazolványt kapott és ezzel az SS valamely fegyveres alakulatának tagjává váltak és engedelmeskedni tartoztak minden német behívó parancsnak. Az utóbbiak hatálya alá tartozók száma Villányban 125 fő volt. A behívójegyeket a Volksbund helyi csoportjának vezetője adta át általában a jegyzőknek. A német hadseregbe önként jelentkezőktől még a besorozásuk előtt joggal számosan megkérdezték, miért teszik. Sokan a vér szavára hivatkoztak, de többször hallottunk olyan primitív vélekedést, már csak azért is érdemes oda belépni, mert uniformisuk szép és vadonatúj, az ellátás meg a zsold össze sem hasonlíthatóan jobb mint a magyar bakáé, a szolgálat ellátása meg könnyebb a napszámnál. Nem számított a hadifogság a megnyomorodás, a halál kockázata? Sajnálatos, hogy sokan nem gondoltak arra, hogy Hitler az akkor hatalompolitika eszközét látta az ifjú emberanyagban. Az idősek meg hallották azt is, hogy Hitler felajánlotta - a győztes háború utánra - Horthynak a magyarországi németek áttelepítését a meghódított lengyel területekre.
A Buda felszabadítása után (1686 szeptember 2. ) történő' telepítés a németek egy tömbben való elhelyezését jelentette, ami egyfajta, sokszor előnytelen elkülönülésre adott lehetőséget. Talán nem érdektelen, ha leírom, hogy nem csak az előbbiekben említett indigónak, a külföldi nagybirtokosok, hanem a magyar földesurak - azok között sok volt a Rákóczi birtokból kielégített mágnás - is szívesen látta a német betelepülőket. Akkortájt az országban széltében citálták az ismert földesúri mondást: "magyar jobbágy perlőtárs, sváb jobbágy pénzeszacskó. " Igen a sváb jobbágy, mert elhagyott hazájánál jobb körülmények közé került, nem volt rebellis, sem vallásban, sem politikában. Így nem egy esetben előnyben részesítette őket a betelepítő. Az új gazdák átlagos tudása, szakismerete általában fejlettebb volt a magyar őslakosságénál. Ebből eredően a nekik juttatott kedvezményekből, hagyományos szorgalmukból, racionálisabb gazdálkodásukból nyilvánvalóan élenjáró paraszti árutermelés származott. Nagy valószínűséggel megállapítható, bármely települési típushoz is tartozott egy-egy falunépesség, a betelepülők a magyar jobbágy kedvezményeinél többnyire előnyösebb feltételeket értek el a földesurakkal megkötött kontraktusaikban.
Természetesen ahhoz, hogy a Wassmann bormanufaktúra boraival találkozzunk nem kell eddig utazni, online értékesítés is működik, de természetesen örömmel fogadják azokat is, akik betérnek pincészetbe… Díjak és díjazottak 2013: WASSMANN Portugieser 2011 Villányi borversenyen fődíjat nyert és Champion-díjat a "PORTUGIESER DU MONDE" nemzetközi borversenyen Pécsett. A Wassmann Pince TERRA HUNGARICA (igaz borok Európa szívéből) tag lett. 2014: Osztrák, német és magyar kékfrankosokat hasonlított össze októberben az egyik legismertebb német nyelvű bormagazin, a Vinum. A legmagasabbra értékelt magyar kékfrankos a villányi Wassmann 2011 lett. 2017: Borkiválóságok Könyvébe bekerült a Wassmann Cabernet Sauvignon és Cabernet Franc 2014. 2018: Borkiválóságok Könyvébe bekerül a Wassmann Kékfrankos 2014.
Mivel mindenkinek lehet rossz napja, emiatt az egy csillagos ugyfelelmenyen felul meg ket csillagot adok, hogy jobb kedvre deruljon a kedves elado a mai nap:) A Annamária Predákné Takács Nagyon hálás vagyok a kedvességükért! Defektet kaptunk az üzlet közelében három gyermekkel, vártunk az autómentőre a melegben és ők mindenben segítettek! Emberségből jeles amit értünk tettek! Köszönjük! S Szilvia Vajda Mindig friss pékárú, szendvicsek, sajtos roló(a kedvencem), és legcukibb kiszolgálás! K Krisztina Fónai Nagyon cuki kis hely! Régen cukrászda volt az is jó ez pékség mindent visz! 👏😀 Kár, hogy akkor amikor én idejártam általános iskolában (Köbölkút utcai iskola most Ábel Jenő anno Szamueli Tibor Üttörő csapat)még nem volt finomak a péksütemények még délután 16-kor is friss illatos, omlós!!! 🥰👍 Kedves szőke hajú eladó kisasszony mindig vidám és kedves mindenkivel! Örülök, hogy néha betérhetek, hogy finom sütivel lépjen meg kis tündér keresztlányomat! 🥰👏👏😀 B Bálint Kézér I bought a mignon and it was probably sitting there for days before.
Mi kell ahhoz, hogy egy heidbergi német jogásznő, akinek a hobbija a ló és a lovaglás, Pécsdevecserben telepedjen le, és szőlészetbe-borkészítésbe kezdjen? Leginkább erre kerestem a választ, amikor Susann Hanauertől interjú időpontot kértem. A magyarázat egy részét szinte azonnal meg is kaptam, hiszen férjével, Ralf Waßmann-nal közösen vállalkoztak a beszélgetésre… Ennek ellenére maradt még bőségesen témánk, mint azt látni fogják. Nem volt szőlész-borász a felmenőink között, de Ralf a Geisenheimi Egyetem italtechnológiai mérnöki szakán végzett, és engem is érdekelt a bor és a borkészítés, amit mi sem tükröz jobban, mint az, hogy végzést követően egy borkereskedő cégnél helyezkedtem el. Itt történt, hogy a cég kicsi könyvtárában a kezembe akadt Hugh Johnson brit borszakíró könyve, amelyben az állt, hogy a világ legjobb portugiesere Villányból való. Mielőtt azonban tovább haladnánk Villány felé, időzzünk még egy kicsit Németországban: Ralf – meséli Susann – a Harz-hegységből származik, amely ugyan sok mindennel büszkélkedhet, de szőlőtermesztéssel vagy borkészítéssel nem.