Valahol a Volga mentén – orosz népdal, magyar nyelvű változata a Máma még nem ittunk semmit (igyunk hát, az angyalát) című bordal. Közismert angol nyelvű verziója a The Carnival is Over. A filmben Gálffy és Grisa fütyörészi és dudorássza sakkozás közben. Bajuski baju – orosz altatódal. Molnár ezzel nyugtatgatja Grisát, mielőtt kiveszi a golyót a lábából. Rossini: Tell Vilmos – az átöltözéses jeleneteknél hallható a nyitány rövid részlete. Érdekességek[szerkesztés] A film utolsó negyedórájában van egy jelenet, amikor a fogságba esett csapat várja vissza a szovjet kapitánnyal tárgyaló kommunista Szíjjártót. A mindig optimista Molnár tizedes megjegyzi: – Sínen vagyunk! – Amikor órákkal később Gálffy ezt gúnyosan megismétli, a film első, moziban vetített változatában Fekete közlegény megszólal: – És mindjárt jön a vonat! – A későbbi változatokban ezt a mondatot elnémították, a tévés és DVD-változaton sem hallható, de Szabó Gyula szájáról tisztán le lehet olvasni. A romos háznak, amiből Sinkovits Imre és Pálos György a fehér zászlót lengeti az oroszok felé, egy darabja ma is megtalálható a Budaörs és Budakeszi között lévő Szekrényes-sziklánál.
A Nemzeti Színházhoz osztályfőnöke, Gellért Endre tanácsára szerződött, és öt évet leszámítva egész pályafutása során az ország első számú színházának tagja volt. 1956. október 23-án, a Petőfi-szobornál összegyűlt tízezres tömeg előtt elszavalta a Nemzeti dalt, és ezzel 1956 egyik jelképe lett – s a forradalom leverése után bűnhődnie kellett. Mivel a kultúrpolitika mindenható irányítója, Aczél György személyes felszólítására sem volt hajlandó önkritikát gyakorolni, fizetését felére csökkentették, a színházon kívüli szereplésektől pedig eltiltották. Ekkor két évig egy műanyagipari szövetkezet bedolgozójaként gyerekjátékokat készített, de "odafönt" ezt is rossz néven vették, mondván, tüntetésképpen csinálja. 1958-ban a külvárosi József Attila Színházhoz irányították, a "nép ellenségével" büntették a munkáskerületet. Bár ott jól érezte magát, Major Tamás 1963-ban visszahívta a Nemzetibe, amelynek 1989-től örökös tagja volt. Jellegzetes hangja, férfias megjelenése, kifinomult arcjátéka, illetve mozgáskultúrája miatt ideális drámai hős volt – ugyanakkor nem lehetett beskatulyázni, mivel humora, illetve komoly átlényegülésekre képes alkata a legkülönfélébb figurák megelevenítésére tette alkalmassá.
JÓNA PÁL Urbán Ernő: Párviadal. Rendezte: Marton Endre Katona József Színház, 1954. május 29. RENDES PÉTER Déry Tibor: Talpsimogató. PETUR ISTVÁN Nagy Lajos: Új vendég érkezett. ZUBOLY, TAKÁCS William Shakespeare: Szentivánéji álom. Rendezte: Major Tamás Margitszigeti Szabadtéri Színpad, 1954. július 3. A FÖLD SZELLEME, RABSZOLGA, SAINT-JUST, ELÍTÉLT Madách Imre: Az ember tragédiája. Rendezte: Gellért Endre, Major Tamás, Marton Endre Nemzeti Színház, 1955. január 7. MALEK GYULA Sándor Kálmán: A senki városa. Rendezte: Major Tamás, Kazimir Károly Nemzeti Színház, 1955. április 2. PÁVEL Makszim Gorkij–Kolozsvári András: Az anya. Rendezte: Gellért Endre, Major Tamás Nemzeti Színház, 1955. június 15. Rendezte: Marton Endre Margitszigeti Szabadtéri Színpad, eptember 1. DR. LUDÁNYI IMRE Karinthy Ferenc: Ezer év. Rendezte: Major Tamás Katona József Színház, 1955. december 30. CHAPUIS Jean-Paul Sartre: Főbelövendők klubja. Rendezte: Marton Endre Katona József Színház, 1956. HADNAGY TIBOR Fekete Gyula: Májusi felhők.
A remek szórakozás mellett, ezért is érdemes megnézni komédiát újra és újra. Így mindenkinek szeretettel ajánlom a Magyar Színház előadását, hiszen A tizedes meg a többiek üzenete kortalan és mindig időszerű. További információ: Pesti Magyar Színház
DON QUIXOTE Juhász Gyula: Don Quixote halála. Rendezte: Szendrő Ferenc Irodalmi Színpad, 1964. január 26. MARTINOVICS Karinthy Frigyes: Martinovics. KENT GRÓF William Shakespeare: Lear király. Rendezte: Marton Endre Nemzeti Színház, 1964. ÁDÁM Madách Imre: Az ember tragédiája. Rendezte: Major Tamás Nemzeti Színház, 1964. október 2. KÖZREMŰKÖDŐ Mozgó világ. Irodalmi koncert. Rendezte: Szécsi Lajos Irodalmi Színpad, 1964. december 5. ORESTES Aiszkhülosz: Síri áldozat – A jólelkűek. Rendezte: Marton Endre Nemzeti Színház, 1965. február 26. CHANCE WAYNE Tennessee Williams: Az ifjúság édes madara. Rendezte: Marton Endre Katona József Színház, 1965. TRIVELIN Pierre Carlet de Chamblain de Marivaux: Két nő közt. Rendezte: Both Béla Nemzeti Színház, 1965. október 22. DE SADE MÁRKI Peter Weiss: Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása ahogy a charentoni elmegyógyintézet színjátszói előadják de Sade úr betanításában. Rendezte: Marton Endre Nemzeti Színház, 1966. február 4. SEBASTIAN LACREOLE Noël Coward: Akt, hegedűvel.
Rancsó DezsőForrás: Magyar Színház A Magyar Színház évadnyitója ünnepi pillanatokkal zárult. Pályája 25. jubileumát ünnepli Rancsó Dezső, akit számos szerepe mellett A muzsika hangja Max Detweilereként ismer a közönség. Takács GézaForrás: Magyar Színház A kilencedik éve hagyományosan az évadnyitón átadott Agárdy-emlékláncot idén Takács Géza kapta. A díjat az alapító Agárdyné Rácz Boriska maga nyújtotta át a tehetséges fiatal színésznek, akit a Magyar Színház számos előadásában, főszerepekben, többek között a Hajnalban, délben, este Mariójaként láthat a közönség. Forrás: Magyar Színház
[2017] [1] Keresztury Dezső: Egy eszményítő realista. Sinkovits Imréről. In: K. D. : Árnyak nyomában. Válogatott színikritikák, tanulmányok. Bp., Magvető Kiadó, 1984. 524. [2] Ablonczy László: Sinkovits Imre a Hargitán. Fél évszázad töredékei a Nemzeti Színház 175 esztendejéről. Bp., Kairosz Kiadó, 2013. 7. [3] A Szabad Népben másodszor akkor olvashatjuk nevét, amikor 1951. november 12-én már a Nemzeti Színház tagjaként díszőrséget állt szeretett mestere, Somlay Artúr ravatalánál. [4] Keresztury Dezső: i. m. 526. [5] Hermann István: Phaedra. Népszabadság, 1957. április 14. [6] Szombathelyi Ervin: A három testőr. Bemutató a József Attila Színházban. Népszava, 1962. szeptember 26. [7] Keresztury Dezső: i. 531. [8] Major Tamás rendezői levele Shakespeare Macbethjéről. Népszabadság, 1963. november 24. [9] Keresztury Dezső: i. 536. [10] Keresztury Dezső: i. 538. [11] Létay Vera: Kettős perújrafelvétel. In: L. V. : Igent és nemet mondani. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1972. 236. [12] Ferenczi Andrea: Nemzetet, kultúrát, hitet = F. A. : Arcok és szerepek.
Több igazoltatást is megúszva végül egy Albert nevű inasra bízott kastélyban talál menedéket, amely azonban nem üres: már három szökött magyar katona is ott bujkál. Mint négyük közül a legélelmesebb és legdörzsöltebb, Molnár átveszi a parancsnokságot, mindenkinek kiosztja a feladatokat, a különféle lehetőségeket számba véve. Ha kell, katonai parancsnokságnak álcázzák magukat, szükség esetén a rendszerhez hű honvédek, és színleg együttműködnek a nyilasokkal, ha kell, szökött munkaszolgálatost fogadnak maguk közé, vagy sebesült szovjet katonát mentenek meg. Bár csak a háború túlélése a céljuk, hiába kerülik a nyilasokat, németeket, szovjeteket, állandóan veszélyes kalandokba, bámulatos helyzetekbe keverednek. Végül egy Barokányi nevű, büntetőosztagot vezető nyilas főhadnagy leleplezi őket, és hamarosan az egész társaság a kivégzőosztag előtt találja magát. Kivégzés előtti megszégyenítés végett Szijjártónak kell a pénzzel teli gránátokat egyesével átadni, melyeket a dagi Dunyhás testvér szed szét.
S ebből következtetett arra, hogy "Sinkovits Imrének, az ősi komédiásnak ezért volt fontos és szent a színpad, mert az, esténként a színész számára, a Játék hatalma által, az emberi szabadság és a nemzet reménységes álmait is felmutathatta. Tragédiák vagy komédiák által, a mindenkoron megszenvedett küzdelmek nyomán. Így volt fontos Sinkovits Imrének, hogy Ady jegyében, egy kis nép atyafiság-kereső igényében, oly ihletett átéltséggel több mint ötszáz estén önnön legmélyebb érzéseivel és gondolataiként Mózessel vallja, mondja a megmaradás, az összetartozás és a hit igéjét. "[2] A két gondolat összecseng, s talán nem véletlen, hogy Ablonczy László éppen Madách Imre Mózes című művét idézte, melyet Keresztury Dezső írt át modern színpadra. Sinkovits Imre pályafutását bemutathatnánk nagy drámai szerepei – Macbeth, Bánk bán, Ádám, Sade márki, Czillei Ulrik, Mózes, Bétisz, Bódi Vencel, Tiborc, Prospero – segítségével. Így azonban nem lenne teljes a kép, kimaradnának pályakezdésének próbálkozásai és a József Attila Színházban töltött időszaka.
Útközben megadják magukat a bozótban legelésző teheneknek, melyeket támadó orosz katonáknak vélnek. Az erdészházat időközben megszállta a már említett SS-osztag, a háború helyett kizárólag a gyomrával foglalkozó Obersturmführer és készséges alantasa, Gutnacht vezetésével. A házba berohanó és az ablakon át a levegőbe lövöldöző Molnár és Szíjjártó megpróbálja elhitetni velük, hogy itt vannak az oroszok, de az Obersturmführert jobban izgatja a Gutnacht által megígért kompót… Gutnacht azonban a kompótok mögött egy géppisztolyos orosz katonát talál a spájzban. Tisztelettudóan jelenti a felettesének, Herr Obersturmführer, az oroszok már a spájzban vannak. A német osztag fejvesztve menekül a házból. A család hálás a segítségért, de ennek ára egy tekintélyes adag élelem a disznóvágásból. Miután a többiek is megérkeznek, Molnár elmeséli a viccesnek tűnő történetet, azt hiszi ugyanis, hogy ő ijesztette el a németeket. A spájzban azonban ő is meglátja az orosz katonát a kompótok mögött. Kénytelen megállapítani, már valóban a spájzban vannak az oroszok, egy Grisa nevű, a front mögött lemaradt, sebesült káplár személyében.