A műről: Arany szívesebben szólaltatja meg hőseit ebben a műben, s így még érzékenyebben jellemzi őket. A mű problematikája itt is a nép nemzetté válásának folyamata. Melyet Toldi és Lajos vitája fejezi ki. A király, mint barát tesz látogatást a haldokló Toldinál, azonban a párbeszéd kettőjük között a legfontosabbról, a magyar nép sorsáról szól. A haldokló Toldi utolsó szavaival arra kéri Lajost, hogy ne akarjon változtatni a magyarság tulajdonságain. Toldi az erkölcsök megromlását látja a modern szellemben, fél, hogy a magyarság elveszíti nemzeti karakterét. Lajos azzal érvel, hogy számára is nagyon fontos, hogy a magyarság: ''birodalmát három tengerig vezette", és ''simítni kezdte a nemzet erkölcsét". Lajos törekvése, hogy a magyarságot kora kultúrájának részesévé tegye. Haladni próbál a korral, nem akarja, hogy a magyarság lemaradjon. A történet ősszel játszódik és tél elején ér véget, Toldi halálával fejeződik be. A mű pesszimista: Toldi és a király párbeszéde, Toldi haldoklása, a király látogatása.
Megjelent: 1854. Forrás: Ilosvay Selymes Péter (160 sor) Műfaja: elbeszélő költemény Szerkezete: 6 ének. Rövidebb az eseménysor a Toldihoz képest. Csak néhány jelenetet ábrázol. Középpontban a nyers erő és a királyi udvar ellentéte áll. Az egész mű az idős ember hanyatlását mutatja be. A főhős megöregedett. Testi ereje van még, de csalódott, életúnt ember. Sértődötten hagyja el a királyi udvart, s otthon saját sírját ássa. A mű nyelve: kevésbé ízes mint a Toldié. Metaforákat használ, a hasonlatok helyett. Az író viszonya a főhőshöz: megérti, szereti Toldit, de korlátait is látja.
Jel, jelek és jelrendszer 2. A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói KOMUNIKÁCIÓ 3. A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal 4. A nem nyelvi kifejezőeszközök szerepe a kommunikációban A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE 5. A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai néhány példával 6. A magyar nyelv történetének fő szakaszai, nyelvemlékek 7. A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása NYELV ÉS TÁRSADALOM 8. A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai 9. A nyelv területi és társadalmi tagolódása 10. Az egynyelvű szótárak ismerete NYELVI SZINTEK 11. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban 12. A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal SZÖVEG 13. összetartó erő: jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek 14. szóban és írásban, a szövegfunkciók 15. A munka világához, illetve a továbbtanuláshoz szükséges szövegtípusok A RETORIKA ALAPJAI 16. A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai 17.
1882 őszén, Pesten, betegség következtében elhunyt. Arany munkássága 1842-től Szilágyi István (irodalmár, egykori iskolatárs) hatására görög klasszikusokat és Shakespeare-t fordított. Az 1845-ös Az elveszett alkotmánnyal, megnyerte a Kisfaludy Társaság pályázatát. Bár művével még nem aratott osztatlan sikert, költői pályája mégis elindult. A komikus eposz egy aktuális politikai eseményről szól: az 1843-44. évi megyei válsztási hadjáratról. Az ellentétes erők küzdelmét, a hazug jelszavakat gúnyolja ki a költő a komikus eposz műfaji eszközeivel. Egy kisszerű témát választ: a verekedésbe torkolló korteshadjáratot amely eseményt a hősi eposzok kellékeivel ábrázol. Arany történetmondása ebben a pályakezdő műben még kiforratlan. Az eseménysort nem folyamatosan ismerteti, gyakran váltogatja a különöző szinteket. Késöbb maga a szerző is kritikával kezeli művét. Az 1846 nyarán megírt Toldi egyértelmű sikert jelentett. A költemény megnyerte a Társaság pályázatát. Az angolon és a görögön kívül németből is fordított.
Lajos király bölcs uralkodóként jelenik meg, noha fiatal; Toldi hű fegyverhordozója és barátja Bence, hűsége, kedvessége megindító; Toldi Lőrinc özvegye, Miklós és tervére édesanyja békét akar gyermekei között; Toldi Györgyről, Miklós bátyáról hamar kiderül, hogy nemcsak rókalelkű, hanem gonosz, aljas és gyáva is; a cseh bajnok is megérdemli a halált, hisz orvul támad Miklósra, aki természetéből fakadóan válik igazi lovaggá. A műről: Nyáron játszódik a történet, Toldi fiatalember. A kívánsága végül teljesül: felemelkedik a paraszti sorból, a királyi udvarba. Arany célkitűzése találkozott Petőfiével: mindkettőjük célja az volt, hogy a magyar nép egységes nemzetté váljon. A nép politikai joggal nem rendelkezett, a nemzet csak a nemességet jelentette (tehát a nép nem tartozott bele). Arany ezt akarta megváltoztatni. A nép nemzetté válásának folyamatát 'jelképezi', hogy Toldi a paraszti sorból eljut a király udvarába. Toldi jellemzése: Toldi Miklós együtt dolgozik a parasztokkal. Paraszti sorban él, de nemesi származású, testvére pedig lovag.