Egy "azért, csak, vagy na ugye" szóból, kifejezésből kevesen tudnak nevetésre okot adó geget kreálni, ő igen. Ahogy az a képessége is megvan, hogy még egy trágár szófordulat közben is elegáns és komoly maradjon, de a szánt hatást abszolút elérje. Aztán ott van még a "színpadi tekintete". Alulról felfelé, kicsit félre, majd elfordulva egy kis mókás grimasz. Partnerei ettől - bármilyen szituációban, még Bertha teljes vert helyzetében is - egycsapásra nevetségessé válnak, ő meg fölénybe kerül, akármiről is legyen szó. Ezen az estén a színésznő gyakorolta mesterségbeli tudását, biztos volt 5-6 megsemmisítő pillantás. Talán még azt is eljátszotta a közönségnek, hogy tudja, ez itt most ám nem a Johanna, a máglyán, ma nem kell feltétlenül "elégnie" a színpadon. Vári Éva nem "nyári színházat" csinált, mintha tényleg saját szórakoztatására lépett volna fel, gondtalanul bolondozva, megfelelési kényszer nélkül. Amúgy is jellemző játékéra, hogy az akkor és ott nem színészkedésnek látszik, de most még inkább úgy láttam, hogy ő azért jó házvezetőnő a színen, mert egy született francia gouvermante-ként ment fel eleve a színpadra.
Szereposztás: Lizzie: Kardffy Aisha Emma: Faragó Alexandra Bridget: Grubits Blanka Alice: Gadó Anita A PB2 Company táncművészei: Frank Edina, Pintér Rebeka, Szabó Márton, Szendrői Bence és Tuboly Szilárd Jelmeztervező: Kernács Rachel Vizuális konzulens: Cziegler Balázs Sound-designer: Baranya Tamás Magyar szöveg: Cseh Dávid Péter A rendező munkatársa: Nagy Bea Zenei vezető: Rácz Márton Koreográfus: Vincze Balázs Rendező: Tucker András