Alpolgármester úr elmondta, talán az 1970-es években volt utoljára ekkora volumenű beruházása a községnek. A mostani zöldmezős beruházás eredményeként egy teljesen új egészségház épül, amely a kiskunlacházi egészségügyi ellátás 90%-ának biztosít helyet. Meglátása szerint az új egészségház méltó lesz arra, hogy 21. Szabó István, Pest Megye Közgyűlésének elnöke szerint az egészségház, ami most Kiskunlacházán épül, befektetés a jövőbe, hiszen ahhoz, hogy egészségben éljünk, az kell, hogy ilyen létesítmények épüljenek. Végül Pánczél Károly, a Fidesz országgyűlési képviselője szólt a megjelentekhez és viccesen megjegyezte, reméli, hogy ke veseknek kell majd használatba venniük az intézményt, de akinek mégis ide kell jönnie, az méltó, 21. századi körülmények között kezeltetheti majd magát. Pánczél úr kiemelte, Pest Megye Önkormányzatának vezetése állt élére annak a kezdeményezésnek, amelynek eredményeként a kormány hazai forrásokból 80 milliárd forintot biztosított Pest megyei fejlesztésekre.
I. 3 Vonatkozó jogszabályok: a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. rendelet, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. II. Talajvízkút létesítése iránti engedélyÁltalános Információk: A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. Korm. rendelet 24. § (1) bekezdés a) pontja szerint a jegyző engedélyezi olyan kút létesítését, üzemeltetését, fennmaradását és megszüntetését, amely az alábbi feltételeket együttesen teljesíti: A kút helye nem érint vízbázis-védelmi területet A kút csak talajvizet és/vagy parti szűrésű vízkészletet használ A kút kizárólag házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja A kútból maximum 500 m3/év mennyiség kerül kitermelésre A kút olyan ingatlanon létesül, ahol épület van, vagy az épület létesítésére engedélyt adtak/bejelentés történt a hatóság felé. A kút nem gazdasági vízkivétel céljából létesül. Amennyiben valamelyik előírás a fentiekben felsoroltak közül nem teljesül, az eljáró területileg illetékes vízügyi hatóság, a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (Levélcím: H-8050 Székesfehérvár, Pf.
Az eljáró hatóság a visszatérítési igényt ellenőrzi, és az eljárás megindítása nélkül befizetett díjat vagy a díjtöbbletet visszatéríti, vagy dönt a visszatérítés megtagadásáról. 7. § Az e rendeletben meghatározott díj tekintetében az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény a) 6. §-ában foglaltakat a díjmentességre, b) 28. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat a díjfizetési kötelezettségre, c) 31. § (2) és (6) bekezdésében foglaltakat a díjfizetésre kötelezettek tekintetében, d) 73. § (4) és (6) bekezdésében foglaltakat az elektronikusan kezdeményezett hatósági eljárás díjfizetésének módjára, e) 73/A. § (1) és (3)-(4) bekezdésében foglaltakat a hiánypótlásra, f) 78. § (1)-(3) bekezdésében, valamint 87. § (1) bekezdésében foglaltakat a fizetési meghagyás kibocsátására és a késedelmi pótlék megfizetésére, g) 82. § (1) bekezdésében foglaltakat a díjfizetés elmulasztására és a mulasztási bírságra, h) 86. §-ában foglaltakat az elévülés tekintetében megfelelően kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ahol a törvény adóhatóságot említ, azon az eljárásra illetékes és hatáskörrel rendelkező hatóságot, ahol illetéket említ, azon díjat, ahol leletet említ, azon jegyzőkönyvet kell érteni.
A korábban létesített, engedéllyel nem rendelkező kutak legalizására az első fontosabb intézkedést 2016-ban vezette be a kormányzat: a vízgazdálkodási törvény akkori módosítása elrendelte, hogy a korábban engedély nélkül létesített kutakra engedélyt kell kérni. Az engedélyeztetési kötelezettség melletti érv a hazai vízbázis védelme volt. Ez jelentős költséget jelent a kutakat napi szinten, vezetékes víz helyett használókra éppúgy, mint a kutakból öntöző gazdákra. Az eljárás lefolytatása mellett az illegális kút tulajdonosa bírságra is számíthat a módosítás értelmében. A NAK ugyanebben az évben kezdeményezte azt a törvénymódosítást, miszerint az illegálisan kialakított kutak engedélyeztetése lehessen bírságmentes. A bírság akár 1 millió forintig is terjedhetett volna, a Kamara kezdeményezésére azonban haladékot kaphattak a tulajdonosok. 2017. augusztusában jelentette be Lázár János, hogy ingyenessé válik a kútfúrásra vonatkozó engedélyeztetési eljárás. Ez a javaslat a 80 méternél sekélyebb, házi vízigényt kiszolgáló kutakra lett volna érvényes, illetve ott, ahol nincs érvényben tiltás vagy kiemelt vízvédelmi feladat – ez az ország területének 88%-ára tette érvényessé a szabályt.
Reméljük, hogy néhány száz év múlva, amikor az utódaink az időkapszulát felbontják, a benne elhelyezett dokumentumok sok érdekes információval szolgálnak a XXI. század elején itt élő kiskunlacháziakról. Vajon hány száz év fog eltelni addig, mikorra az időkapszula újra felnyitásra kerül? Sportpark átadó November 8-án Kiskunlacháza lakossága számára átadásra került a peregi focipályánál megépült D típusú sportpark. Az átadó során dr. Répás József (polgármester) elmondta, régóta vártak arra, hogy községünkben megépüljön ez a park, mely a kivitelezés és az eszközök tekintetében mintegy 18 millió forintba került. A sportpark a polgármester úr tájékoztatása szerint minden évszakban és napszakban használható lesz a sportolni szerető lakosok számára. Galambos Eszter képviselő asszony kiemelte, annak köszönhetően jöhetett létre ez a sportpark, hogy az Önkormányzat és a Kormány elképzelései egybeestek. Egy település folyamatos fejlődését jól mutatja, ha már nem csak a közművekre, hanem olyan más területekre is tud költeni, mint a kultúra és a sport.
A BM rendelet hivatkozott mellékletének 6. 9. pontja szerinti "Nyilatkozat" a tulajdonos és a dokumentációt elkészítő szakember, vagyis a kútfúró képesítéssel rendelkező személy vagy a szaktervező által is aláírásra kerüljön. Az aláírásokkal ellátott "Nyilatkozat" csak abban az esetben fogadható el, ha az abban foglalt feltételek teljesülése fennáll. A kút nem megfelelő, a szennyezés bejutását lehetővé tevő lezárása, vagy annak hiánya esetén a "Nyilatkozat" nem fogadható el. Tulajdonjog igazolása (tulajdoni lap). Az üzemeltető (engedélyes) és a tulajdonos eltérése esetén a tulajdonos(ok) hozzájáruló nyilatkozata (72/1996. 5. ) Nyilatkozat arról, hogy a kútból kitermelt víz éves felhasználása nem haladja meg az 500 m³-t Eljárás díja: illetékmentes (Vgt. 31. § (2) bekezdés b) pontja) Ásott kutak esetében: A 41/2017. melléklet pontja szerint összeállított, a meglévő kút adatait tartalmazó felmérési tervdokumentáció (NEM FORMANYOMTATVÁNY)Ásott kutak esetében a jogszabály nem teszi kötelezővé a BM rendelet szerinti dokumentáció szakember általi elkészítését, tehát azt a kút engedélyének kérelmezője, azaz a leendő Engedélyes is összeállíthatja a jogszabályban előírt műszaki tartalommal.