Egyszerű kérdésnek tűnik, mégis könnyen el lehet csúszni azon a banánhéjon, hogy mikor alkalmazható határozott és mikor határozatlan idejű munkaszerződés, illetve mire szükséges figyelni a határozott idő kikötésénél. Ha ugyanis nem helytállóan járunk el, akkor a kockázat nem elhanyagolható: a munkaviszony jogellenes megszüntetése és jogkövetkezményeinek alkalmazhatósága, esetlegesen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése és bírság (ez utóbbi esetben pedig a rendezett munkaügyi kapcsolatnak meg nem felelés, ezáltal pályázatokból, támogatásokból való kizárás) lehet a tét. A munkaviszony tartama A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt. ) 45. § (2) bekezdés szerint a munkaviszony tartamát a munkaszerződésben kell meghatározni. Főszabály szerint a munkaviszony határozatlan időre létesíthető. Amennyiben a munkaviszony tartamáról a felek nem rendelkeznek a munkaszerződésben, akkor a törvény erejénél fogva határozatlan idejűnek minősül. Ugyanez a helyzet, ha a határozott idő kikötése érvénytelen.
Ezen túlmenően a munkavállalónak várandóssága megállapításától a gyermeke hároméves koráig rendkívüli munkaidő, készenlét és éjszakai munka nem rendelhető el és a munkavállaló hozzájárulása nélkül más településen végzendő munkára sem kötelezhető. Ez eddig mind nagyon szép és jó, de sajnos azon nem változtat, hogy amennyiben a terhesség, ill. gyermekgondozás miatti távollét alatt a munkaviszony határozott időtartama eltelik, a munkaviszony automatikusan megszűnik — akár felmondási tilalom/védelem alatt áll a munkavállaló, akár nem. Azért van egy pár szabály, amely a munkáltatót is köti, így pl. a határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott tartamú munkaviszony tartamát is. A határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belüli ismételt létesítése csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges.
Végezetül nézzük meg, mit tehetünk, ha a próbaidőt jogellenesen, ismételten kötnék ki, illetve más munkahelyi jogsérelmek ellen! Először is, fordulhatunk bírósághoz, ha érvényesíteni kívánt igényünk a munkaviszonyból származik. Másrészt, kártérítést is követelhetünk a munkáltatótól, amennyiben jogosultak vagyunk rá. Fontos tudnivaló: ha jogellenesen történt a munkaviszony megszüntetése, 30 napon belül elő kell terjeszteni a keresetlevelet, miután megkaptuk a felmondásról szóló nyilatkozatot munkáltatónktól. Per esetén a munkáltató székhelye szerinti bíróság lesz illetékes. Két lényeges dologra hívom fel a figyelmet: munkavállalóként dönthetünk úgy, hogy a belföldi lakóhelyünk vagy tartózkodási helyünk szerint illetékes törvényszéken indítjuk meg a pert, amelyben nem muszáj ügyvédet fogadni, hiszen jogi képviselet nélkül is eljárhatunk, persze ez egy-egy bonyolultabb ügyben nem ajánlott. Az érdemi tárgyalás előtt a bíróságon lehetőségünk van egyezséget kötni munkáltatónkkal, hiszen a hosszas és költséges pereskedés elkerülése mindkét fél számára előnyö feledd: kétszer nem kell átvészelned a próbaidőt, van lehetőséged érdekérvényesítésre ilyen esetben!
Utolsó frissítés: 23/06/2022 Egyenlő foglalkoztatási feltételek Munkaadóként Önnek ugyanolyan foglalkoztatási feltételeket kell biztosítania a határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott alkalmazottainak, mint a határozatlan időre szóló szerződéssel rendelkező munkavállalóinak a bérezés, a szabadság, a felmondási idő és a munkaviszonyukhoz kapcsolódó minden más jogosultság, illetve ellátás tekintetében. Ha pedig állandó álláshelyek üresednek meg a cégnél, Önnek tájékoztatnia kell róluk a határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott alkalmazottait. Egymást követő, határozott idejű szerződések Az EU-országoknak rögzíteniük kell nemzeti jogrendjükben legalább egyet az alábbi kritériumok közül annak érdekében, hogy a munkáltatók ne kövessenek el visszaélést azáltal, hogy alkalmazottaikat egymást követő, határozott idejű szerződésekkel foglalkoztatják: azok az okok, amelyek jogszerűvé teszik a szerződés megújítását, az egymást követő, határozott idejű szerződések maximális összesített időtartama, a határozott idejű munkaszerződések megújításának maximális száma.
Ha azt látják, hogy egy cégnek csak 1-1, 5 évre kellenek, akkor sokan nem nyitottak erre a lehetőségre. Ez még azok esetében is így van, akik egyébként az önéletrajzuk alapján néhány évente amúgy is munkahelyet váltanak. Azok körében látunk nagyobb hajlandóságot a határozott idejű szerződések aláírására, akik már hosszabb ideje keresnek munkát, illetve amikor valakinek fontos, hogy bekerüljön egy adott céghez, ezért vállalja ezt a feltételt is. Hozzá kell tennem, hogy a tapasztalataink szerint az esetek igen jelentős részében, ha beválik a munkavállaló, hozza az elvárásokat, akkor komoly esély van arra, hogy a szerződésben rögzített idő eltelte után is alkalmazzák az adott cégnél", mutatott rá Pákozdi Dorottya. A szakember közlése szerint egyelőre kevés példát látnak arra, hogy a munkáltatói oldal valamilyen módon kompenzálná a határozott idővel járó hátrányokat. "Pedig az egyre nagyobb csúcsokat döntő munkaerőhiány következtében egyre kisebb esélye lesz a munkáltatóknak a határozott idejű szerződések elfogadtatására, hacsak nem kompenzálják azt a tapasztalathoz képest magasabb bérrel és/vagy magasabb pozícióval.