A háború után a mozi berendezéseit a Kommunista Párt helyi szervezete helyezte újra üzembe. Ekkor már hetente hatszor játszott. A vállalkozást 1947-ben a MADISZ vette át, de a vezetéssel továbbra is a katolikus egyházat bízta meg. Az új igazgató Horváth Ernő lett, és már a hét minden napján tartottak itt előadásokat, amelyknek műsorait a MAFIRT műsorellátási osztálya állította össze. A szocializmus hosszú évei alatt az épület állaga erősen megromlott, a falak bedőléssel fenyegettek, így hosszabb ideig, 1957-1958-ban zárva volt. 1958 október 25-én nyílt meg újra. Tíz évvel később 1968-1969 telén újból felújították, végül 1975 október 14-én zárt be végleg. Később az épület déli falába a kijáratok mellé ablakokat vágtak és szőnyegtisztító vállalat működött az épületben. Korábbi nézőterét vízszintbe hozták, a közepén felfalazták és lépcsővel látták el. Az egyre romosabb épület ma az önkormányzat tulajdonában van. Forrás: Filmművészeti Évkönyvek 1934-1949 ♦ Panoramio "Harmadik" ♦ Népszabadság, 1958/161.
Az ORTT 1494/2002. sz. határozataSzerkesztés 2002. november 9-én lépett hatályba az első médiatörvény azon módosítása, [3] amely kötelezően megszabta a korhatárjelzés feltüntetését a teljes műsorszám ideje alatt, relatíve nagy méretben, eleinte csak a bal alsó (! ) sarokban, átlátszóság alkalmazása nélkül, obligát árnyékolt Arial betűtípust használva (több tévéadó eltért a karikák típusától, a TV2 és az RTL Klub két különböző stílust használt). Ez a rendelkezés sok nézőt felháborított, mondván, hogy a hatalmas karikák élvezhetetlenné teszik a műsort.
(Forrás: Time Out) A Puskin mozi (leánykori nevén Fórum mozi) már 1926-os nyitásakor a város legelegánsabb filmszínházának számított. Egyetlen termében 3 éven át csak némafilmeket vetítettek. Aztán jöttek az új igények, vele együtt az új bérlő, majd a hangosfilmek – Magyarországon elsőként. A műsoron akkor csak két rövidfilm, a Parasztbecsület egy részlete és Az éneklő bolond szerepelt, azokat viszont egyszerre 623-an nézhették. 1988-ban a mozit átalakították: az eredeti homlokzatot és az előcsarnokot megtartották, de a nagy vetítőtermet 3 kisebbre osztották (Metropolis, Amarcord, Körhinta). Ezek 2013-ban plusz 2 teremmel (Annie Hall, Mephisto) bővültek, így ma már 5 helyiségben nézhetünk művészfilmeket, sokszor filmfesztiválok keretein belün. A műsorra néha befér 1-2 populárisabb, hétvégente pedig pár gyerekeknek szóló darab is. Miért jó művészmoziba járni? Érdekesebb a választék, nincs tömeg, jóval olcsóbb, és a film kezdetéig belemerülhetsz a környezet karakterébe. A Puskin mozi főleg azért élvez előnyt, ha helyszínt kell választani, mert jó a közlekedés odáig.
De vajon mit gondol arról a Rómer Mozi kulcsembere, hogy mitől jó egy film? Erre is kíváncsiak voltunk. "Ha az elején nem tudom a végét, és ha már egy kis katarzisérzést okoz, az már jó. Hozzon újdonságot, legyen maradandó" – fogalmazott Balázs. A magyar filmek az elmúlt időszakban büszkélkedhetnek ezzel a tulajdonsággal, egy ilyen katarzist hordozó produkció Nemes Anna és Csuja László filmje a Szelíd is, melyet éppen ottjártunkkor teltház előtt játszott a filmszínház, és amelyben az egyik főszereplő egy győri testépítő hölgy, Csonka Eszter. Vele és az egyik rendezővel is találkozhatnak a film következő vetítésen május 15-én, Győrben, a modern és igényes Rómerben, ahol természetesen mi is ott leszünk.