Túlépítés 4:35. § [A jóhiszemű túlépítés] (1) Ha a tulajdonos jóhiszeműen földjének határain túl építkezett, a szomszéd - választása szerint - követelheti, hogy a túlépítő a) a beépített rész használatáért és a beépítéssel okozott értékcsökkenésért adjon kártalanítást, b) a beépített részt vásárolja meg, ha a föld megosztható, vagy c) az egész földet vásárolja meg. (2) A szomszéd a földje egészének megvásárlását akkor követelheti a túlépítőtől, ha a) a föld fennmaradó része a túlépítés következtében használhatatlanná válik, vagy b) a földdel kapcsolatos valamely jog vagy foglalkozás gyakorlása a túlépítés következtében lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé válik. 4:36. § [A rosszhiszemű túlépítés] (1) Ha a túlépítő rosszhiszemű volt, vagy ha a szomszéd a túlépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a túlépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást, a szomszéd a jóhiszemű túlépítésre vonatkozó szabályokban foglaltakon túl követelheti, hogy a túlépítő a) saját földjét és az épületet a gazdagodás megtérítése ellenében bocsássa tulajdonába, vagy b) az épületet bontsa le.
Ha a jogosultnak nincs birtokában az a dolog, amelyből a termék, a termény vagy a szaporulat származik, a birtokbavétellel válik tulajdonossá. (2) Az érintett felek eltérő megállapodásának hiányában, ha valakinek az a joga, amely őt a termékek, a termények vagy a szaporulat tulajdonba vételére jogosítja, megszűnik, mielőtt ezeken tulajdonjogot szerzett volna, követelheti, hogy a tulajdonos vagy az új jogosult a termékeket, a terményeket, a szaporulatot munkája értékének arányában és máshonnan meg nem térülő költekezései erejéig - a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint - természetben térítse meg. (3) A jóhiszemű birtokos addig az időpontig, amíg rosszhiszeművé nem válik, vagy a dolgot tőle a bíróság vagy a jegyző előtt vissza nem követelik, az elválással tulajdonjogot szerez a terméken, terményen és dolog szaporulatán. VI. fejezet A növedék 4:63. § [Tulajdonszerzés növedéken] A föld tulajdonosa megszerzi mindazoknak a dolgoknak a tulajdonjogát, amelyek utóbb váltak a föld alkotórészévé.
NEGYEDIK KÖNYV DOLOGI JOG ELSŐ RÉSZ A BIRTOK A BIRTOK ÉS A BIRTOKVÉDELEM I. fejezet A birtok; a birtok megszerzése és elvesztése 4:1. § [A birtokos] (1) Birtokos az, aki a dolgot hatalmában tartja. (2) Olyan birtokos mellett, aki a dolgot - annak időleges birtokára jogosító jogcím alapján - tényleges hatalmában tartja (albirtokos), birtokosnak kell tekinteni azt is, akitől a dolog felett tényleges hatalmat gyakorló a birtokát származtatja (főbirtokos). (3) Birtokos az is, akitől a dolog jogalap nélkül időlegesen más személy tényleges hatalmába került. (4) A dolog birtokát megszerzi, akinek a dolog tényleges hatalmába jut. 4:2. § [Birtokátruházás] (1) A birtokátruházás az erre irányuló megállapodás alapján a dolognak vagy azoknak az eszközöknek az átadásával valósul meg, amelyekkel a dolog feletti tényleges hatalom gyakorolható. (2) A birtokátruházás a birtokos és a birtok megszerzőjének erre irányuló megállapodásával megvalósul, ha a) a birtokot megszerző fél a dolgot albirtokosként már birtokában tartja, vagy b) az átruházó fél a dolgot albirtokosként továbbra is birtokában tartja.
(4) Az értékpapír üres forgatmánnyal való átruházása esetében az értékpapír birtokosa a) az üres forgatmányt kitöltheti a saját nevére vagy más személy nevére, b) az értékpapírt újból átruházhatja üres forgatmánnyal vagy más személy nevére szóló teljes forgatmánnyal, valamint c) az értékpapírt harmadik személynek továbbadhatja anélkül, hogy az üres forgatmányt kitöltené és az értékpapírt újabb forgatmánnyal látná el. (5) Ha jogszabály felhatalmazása alapján a kibocsátó a névre szóló értékpapírba felvett írásbeli nyilatkozatával a forgatmány útján való átruházás lehetőségét kizárja (negatív rendeleti záradék), az értékpapír az engedményezés hatályával ruházható át. 4:50. § [Tulajdonszerzés pénzen és értékpapíron] Akire az átruházás időpontjában törvényes fizetőeszközként használt pénzt vagy az értékpapírok átruházására vonatkozó szabályok szerint értékpapírt ruháznak át, tulajdonossá lesz akkor is, ha az átruházó nem volt tulajdonos. Tulajdonszerzés hatósági határozattal és hatósági árverés útján 4:51.