). Hogy aztán egy tagadószó-partikula (határozószó) páros mikor kötőszavasodik el (mikor tömbösödik az alaktani szerkezete, homályosul el a jelentése, vész el a hangsúlya) "kellő mértékben", azt, bevallom férfiasan, meg nem mondhatom. A nemcsak, úgy látszik, eléggé szófajt váltott. Az ugyanolyan tagadószóból és ugyanolyan partikulából álló nem csupán vagy ne csak még nem. A nemcsak más szempontból is gyanús nekem. A kötőszavak, kötőszókapcsolatok osztályozásuk szerint lehetnek csak kéttagú, ún. zárt szerkezetekben megjelenők és akárhánytagú, nyitott szerkezetben megjelenők (pl.... is... is). A zárt szerkezetekben megjelenő kötőszó lehet egyhelyű (mert, hogy, ha, azaz, ezért stb. ) vagy kéthelyű (vagy–vagy, sem–sem, mind–mind; egyrészt–másrészt). És van egyetlenegy háromhelyű kötőszókapcsolat, a nemcsak–hanem–is (és variánsa: nemcsak–de–is). Biztos, hogy ez három kötőszó? (Mindenestre a korrektorok jobban járnának, ha a nem csak-ot békén hagynánk szelíd, kötőszóvá alakulás előtti állapotában... ) Végül elárulom, milyen "szabált" dolgoztam ki magamnak a nem + csak problémájára, használják önök is egésszéggel: Ha a nemcsak-os mondatban jön még egy..., hanem... is vagy egy..., de... is, akkor írják a nemcsak-ot egybe.
II. cím A törvény hatálya 3. § (1) * E törvény hatálya - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kiterjed a Magyarországon élő a) magyar állampolgárokra, b) * bevándoroltakra és letelepedettekre, c) * hontalanokra, d) * a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre. (2) * E törvény hatálya a 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is. (3) * E törvény hatálya kiterjed a) * a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv. ) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv. -ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint b) * a 32/B.
Bevezette: JÓZSEF TURÓCZI-TROSTLER: Zur Wirkungsgeschichte Schillers in Ungarn. 56 Schiller költeményei. Ford. Dóczi Lajos. Remekírók Képes Könyvtára é. n. 116. 57 HATVANY LAJOS: Így élt Petőfi. 376. 58 HORVÁTH JÁNOS: Petőfi Sándor. 14. 59 HATVANY LAJOS: Így élt Petőfi. 385. 60 HATVANY LAJOS: Így élt Petőfi. 379. 61 Orlay viszont azt állítja, hogy Petőfi Pápán különösen Heinét és Lenaut kedvelte. (HATVANY Lajos: Így élt Petőfi, Bp. 376. ) Valószínű azonban, hogy későbbi emlékeit keveri ide; a zsengék legalábbis nem mutatják Heine különös hatását. Megjegyzendő, hogy Jókai szerint Petőfi már ifjú katona korában bújta Schillert: "Furcsa katona is lehetett a jámbor: Horacziussal a tölténytartóban, és Schillerrel a csákójában. Ez a kettő volt akkori tanulmánya. " Tarka élet 1855. 7. 62 Lásd HATVANY LAJOS: Így élt Petőfi. 381–382. 63 Először megjelent Schiller kis prózai írásainak 1801-es kiadása III. részében. Magyarul: A fenségesről. Lásd Schiller válogatott esztétikai írásai. Magyar Helikon 1960.
A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31%, református 6, 3%, evangélikus 1, 2%, felekezeten kívüli 45, 5% (15, 7% nem nyilatkozott). [13] NevezetességeiSzerkesztés Nagymágocs régi víztornya Helytörténeti GyűjteménySzerkesztés A műemléki értékű, volt uradalmi tiszttartói lakásban, utóbb polgármesteri hivatalnak helyet adó épületben került kialakításra a Helytörténeti Gyűjtemény. Célja egyrészt a falu lakóinak bemutatni a település múltját, az egykori élet mindennapjait, másrészt látnivalót kínálni a faluba érkező turisták számára, akik így megismerhetik a település múltját és értékeit. A gyűjtemény a 2003. évi Nagymágocsi Falunapok alkalmával nyílt meg. A 2005. évi falunapok alkalmával vette fel a Nagymágocson több évtizeden át szolgálatot teljesítő ferences rendi kapucinus szerzetes, Felicián atya (Neubauer József) nevét. A község ezzel is, valamint a posztumusz adományozott "Nagymágocs Nagyközség Díszpolgára" cím adományozásával tisztelgett az atya kutatómunkája előtt, mellyel megalapozta e gyűjtemény kialakítását, s sokat tett a település múltjának megismerése, régészeti emlékeinek feltárása érdekében.