A nem funkcionális, hanem szervi okok miatt jelentkező rekedtség bárkit érinthet, hiszen elég hozzá egy egyszerű megfázás. A rekedtség okai A rekedtség egyik leggyakoribb és egyben legbanálisabb szervi oka a hangszalaggyulladás. Ennek lehet akut formája, de előfordul az is, hogy a gyulladás már idültté, azaz állandóvá válik. Ez utóbbi tipikusan a dohányosokra jellemző, de érintettek lehetnek azok is, akik olyan helyen dolgoznak, ahol nagy a por, esetleg irritáló gőzök, gázok vannak a légtérben. Ilyen esetben az idült gégehurut egyfajta foglalkozási ártalom. A rekedtség leggyakoribb oka a hangszalaggyulladás A hangszalagokon kialakuló jó- és rosszindulatú daganatok szintén okozhatnak rekedtséget. A főképp dohányosokra jellemző, úgynevezett Reinke ödéma ugyancsak vezethet rekedtséghez; ez az elváltozás nem rosszindulatú, de a hangszalagokon kialakult vizenyős lebernyeg zavarja a hangképzést. Idegrendszeri betegségek - például a Parkinson-kór vagy a Sclerosis multiplex -, bénulások, endokrinológiai zavarok, traumák és veleszületett fejlődési rendellenességek - például Sulcus vocalis - szintén okozhatnak rekedtséget.
Utóbbi esetekben a hangszalagokon olyan csomószerű elváltozások jelentkeznek, melyek a leginkább a bőrkeményedéshez hasonlítanak, és megakadályozzák a tiszta beszédhang képződését. Rekedtség hangszalag polip miatt Egy sokkal súlyosabb elváltozás a rekedtség okai kapcsán a hangszalagon megjelenő polip, ami folyamatosan képes módosítani a hangot, kellemetlen, fokozatos rekedtséget előidézve ezzel az érintett számára. A polip az esetek többségében csak az egyik hangszalagon jelenik meg – de vannak extrém esetek is –, aminek az oka általában a hang folyamatos túlerőltetése, bizonyos esetekben azonban a dohányzás egyaránt előidézheti. Rekedtség hangszalag ciszta miatt A polipnál is nagyobb odafigyelést, illetve jelentősebb beavatkozást igényel, ha a rekedtség hátterében egy vagy több hangszalag ciszta áll, ami kialakulhat közvetlenül a hangszalagon, de akár annak közelében, a torokban is. A nagyobb ciszták rendkívül zavarók lehetnek, akár teljes egészében leronthatják a beszéd minőségét, emiatt pedig a kezelőorvos a legtöbbször műtétet javasol majd a kérdéses elváltozás kezelésére.
A tartós rekedtség leggyakoribb oka azonban a gége rosszindulatú daganata, a gégerák. A betegség elsősorban 50-70 év közötti férfiaknál fordul elő, akik erős dohányosok és alkoholizálnak. A hangszalagokból vagy a hangrésből kiinduló daganat rekedtséget okoz, amelyet a betegek a dohányzással magyaráznak, és mivel a rekedtség általában ártalmatlan, nem fordulnak orvoshoz. Később, a folyamat előrehaladtával nyelési fájdalom, fülbe sugárzó torokfájdalom, vérköpés, fogyás, és a nyaki nyirokcsomók megnagyobbodása társul a rekedtséghez. Pedig a betegség egyszerű vizsgálattal, gégetükrözéssel korán megállapítható, és időben végzett sugárkezeléssel csonkolás nélkül gyógyítható. A korai laphámsejtes gégerák eredményes terápiája a sugárkezelés, amelynek gyógyulási aránya 85-95% feletti. Elhanyagolt, előrehaladott folyamatok esetén a gége részleges vagy teljes eltávolítása válik szükségessé. A teljes gégekiirtás után a beszéd rehabilitációjára több lehetőség van: a nyelőcső és a légcső között készített járat segítségével, az ún.
Milyen fokú? Van-e olyan gyógyszer vagy egyéb tevékenység, ami mérsékli, esetleg megszűnteti? Vissza-visszatér vagy folyamatos? Milyen fokban rontja az életminőséget? Ezek mind igen fontos kérdések, de a panaszok közül legeslegfontosabb azonban, hogy a tartósan fennálló rekedtséget kíséri-e nyelési nehezítettség, fájdalom, légzési panasz, esetleg már fulladás és hogy kisugárzó fájdalom övezi-e? Utóbbi kérdésre adott pozitív válasz esetében a legfontosabb a rosszindulatú daganat, a gégerák kizárása. A gége malignus daganatos elfajulása gyakrabban fordul elő erős dohányosoknál, illetve alkoholt nagymértékben fogyasztók között. Ilyen esetekben fennálló tartós rekedtségnél elengedhetetlen a mihamarabbi vizsgálat. Természetesen nem minden esetben jutunk aggasztó eredményre, de ilyenkor több fontos vizsgálat elvégzése mindenképpen szükségessé válik. Sajnos e tények nem jelentik azt, hogy az említett szenvedélybetegségek nélkül kizárhatjuk a daganatos betegséget, de jóval kisebb az előfordulás esélye, ha egészségesebben élünk.
A sós víz helyett használhatunk meleg vízzel azonos arányban hígított almaecetet is! Fokhagyma is segít a rekedtséget leküzdeni A hagyma és a fokhagyma is segíthet a rekedtségünkön, ráadásul a felső légúti fertőzésekből való gyógyulást is segítik. Tisztítsunk meg és vágjunk fel három-négy fej hagymát, majd lassan főzzük szirupsűrűségűvé 8 deci vízben. A hagymaszirupból keverjünk el néhány evőkanálnyit egy pohár meleg vízben, édesítsük egy kanál mézzel és lassan kortyolgassuk el! Fokhagymás torokgyógyítóhoz tisztítsunk meg és vágjunk apróra egy fej fokhagymát, tegyük el jól záródó üvegbe és öntsük fel egy deci almaecettel és egy deci forralt vízzel. Zárjuk le, rázzuk össze és hagyjuk állni legalább 4-6 órát. Keverjünk bele két-három evőkanál mézet, és naponta három alkalommal fogyasszunk el a fokhagymás szirupból egy evőkanálnyit. Hűtőszekrényben tároljuk!