A rosszullét típusos esetben a csípést követő 2-30. percben kezdődik és különböző súlyosságú lehet. Enyhébb esetben csak bőrtünetek jelentkeznek, főként a tenyeret, talpat érintő bőrviszketés, testszerte megjelenő, változó mértékű csalánkiütés. Súlyosabb esetekben ehhez különböző fontos szerveken duzzanatok, hasi görcsök, hasmenés, hányás, mellkasi szorítás, rekedtség, sípoló légzés, légszomj, kábultság, szédülés, halálfélelem társul. A legsúlyosabb esetekben vérnyomásesés, eszméletvesztés, légzés- és keringésleállás következik be. Az anafilaxia okozta halál leggyakoribb oka a gégeödéma. A méh- vagy darázsméreg allergiában szenvedők ellátásának fontos része a betegoktatás. Ennek ki kell terjednie olyan életmódbeli tanácsokra, amelyek ismeretében egy következő csípés lehetőségének kockázata csökkenthető. A beteg sok esetben, ha látta is a rovart, nem tudja pontosan megmondani, hogy darázs volt-e vagy méh, nem ismeri fel. Egyszerű a helyzet méhészek esetében, illetve ha a beteget darázsfészek megbolygatása közben éri a csípés.
Ilyenkor legtöbbször kórházba kell vinni a beteget. Ha fullánk kerül csípés után a bőrbe, amilyen gyorsan csak lehet, vegyük ki a fullánkot. Éles késsel, a fullánk belépésével ellentétes irányból távolítsuk el. Tegyünk jeget egy műanyag zacskóba, mely például az uzsonna zacskó is lehet, egy kis kendővel burkoljuk be és tegyük a csípés helyére. Ellenőrizzük úgy negyedóra múlva, hogy a duzzanat nem nőtt-e túl nagyra. Szárítsuk le a csípés környékét, majd alkalmazzunk a csípés kis területére helyi antihisztamint, hogy csökkentsük a viszketést, fájdalmat. Ha nem elég a helyi kezelés, viszketéscsillapító tablettát vagy cseppet kaphat a rovarcsípett, a csalánkiütés kezelésére. A szokatlan színű, és kinézetű sebes hólyagos eltéréseket, nem viszkető duzzanatokat, várandós vagy szoptató anyák bőrtüneteit orvosnak meg kell mutatni. Nálunk "csak" a házi méhek és darazsak okoznak veszélyes csípéseket. A hártyásszárnyú rovarok körébe tartozó méhek és darazsak csípésétől életveszélyes, egész szervezetet érintő allergiás reakció, más nevén anafilaxia, gyermekek 0, 4-0, 8%-ában, felnőttek 3%-ában fordul elő.
Ha elejét szeretnénk venni a sok kellemetlen szúnyogcsípésnek, készülhetünk szúnyogrisztó spray-el. Mint semmilyen szintetikus anyagot, ezt sem ajánlatos egész nyáron naponta többször használni, de ha tópartra megyünk, vagy későig kint maradunk az apróságokkal olyan helyen, ahol sok a szúnyog, hasznos lehet ha a spray által meg tudjuk őket óvni a kellemetlen viszketéstől. Méh és darázscsípés Bár a méhek és a darazsak nem terjesztenek betegséget, a csípésük igen kellemetlen tud lenni. A méhek és darazsak csípése fájdalmas duzzanatot, esetenként gyulladást okozhat a csípés körül. Viszont ha a csípés után szapora pulzust, szédülést, légúti panaszokat vagy bármi furcsát észlelünk a gyermeknél, forduljunk orvoshoz azonnal, ugyanis ezek a csípések akár anafilaxiás sokkot is okozhatnak. Ha a gyermek esetleg lenyeli a darazsat vagy a méhet, azonnal hívjunk mentőt, mert a csípés okozta duzzanat elzárhatja a légutakat. Kullancs csípés A kullancsok emberre és állatra egyaránt veszélyesek. Mivel Lyme-kórt terjesztenek, ezért nagyon fontos, hogy mihamarabb eltávolítsák.