Szent Antal életéből talán kevésbé ismert az uzsorás temetésén történt csoda, amelyről a Szentek életében ezt olvashatjuk: "Antal nem riadt vissza attól, hogy – ahol szükségesnek látta – kendőzetlenül kimondja az igazságot. Egy temetés alkalmával fölkérték, hogy mondjon beszédet egy gazdag emberről, akinek kapzsiságát és fösvénységét mindenki ismerte. Ellentétben azokkal a könnyelmű szónokokkal, akik az elhunytnak olyan erényeit szokták dicsérni, melyekkel az nem rendelkezett, Antal a Szentírás e helyéről beszélt: »Ahol a kincsed, ott van a szíved. « Befejezésül pedig ezt mondta: »Hogy pedig lássátok, hová juttatja az embert kapzsisága, tudjátok meg, hogy ez a halott a pokol tüzébe került, szívét pedig pénzes ládájában lehet megtalálni! « Mint mondják, a rokonok kinyitották a ládát, és abban a pénz alatt egy meleg, dobogó szívet találtak. " A Szent Antal-bazilika szentélyének díszítése Achille Casanova bolognai művész nevéhez kapcsolódik, aki 1903 és 1939 között dolgozott rajta. A főoltár mögött találhatók Donatello firenzei származású szobrász márvány reliefjei, amelyeket 1444 és 1450 között készített Padovában.
A szentélykörüljáróban található többek között a Limai Szent Róza tiszteletére felszentelt kápolna, a Szent Bonifác-kápolna, és a Szent István mártír-kápolna. A szentélykörüljáró középpontjában helyezkedik el az Ereklye-kápolna, ahol Szent Antal épen maradt nyelv- és gégeporc-ereklyéjét őrzik. A kápolna 1691-ben épült Parodi tervei szerint, aki az eredeti gótikus kialakítást megtartotta. A kápolna középpontjában emelkedő balusztrádon hat márvány-alak látható, illetve a kompozíció legfelső részén angyalok kaptak helyet, körbevéve Szent Antal megdicsőült alakját. A Szent Antal ereklyéjét tartalmazó urnafülkéhez lépcsősoron lehet feljutni. A szent ereklyéit 1263-ban, amikor a bazilika építésének második szakasza lezárult, a Santa Maria Mater Domini-kápolnából a bazilika központjába helyezték át. Az általános káptalan alkalmával, amikor a ferencesek Padovában gyűltek össze, az akkori általános rendfőnök, Szent Bonaventura vezetésével felnyitották Szent Antal sírját. Ekkor fedezték fel, hogy a szent nyelve csodálatos módon épen maradt.
70 Európa modenr építészeti irányzatai elleni támadás 1933-ban 72 A modern építészet elleni támadás a Városmajori templom kapcsán 73 A templomépítés befejező munkái és a rendházépítés 74 Templomszentelés (1934. október 14. )
KÉPGALÉRIA – klikk a képre! Ahogyan a legendákból ismeretes, Szent Erzsébetet nemcsak a szegények iránti irgalmas szeretete kapcsolta a ferences lelkiséghez, hanem ő maga is, férje halála után ferences harmadrendiként segítette a betegeket. Lelkiatyja Marburgi Konrád, szintén Szent Ferenc rendjének tagja volt, aki Szent Erzsébet lelki tökéletességének kibontakozását segítette. Erzsébet így mindenről lemondott, ami a világhoz fűzte, özvegyi javaiból ispotályt alapított Marburgban. 1231-ben, november 16-án, Szent Antallal azonos évben halt meg. A jelenlegi Szent Antal-bazilika három átépítés során nyerte el mai formáját az 1238 és 1310 közötti időszakban. Szent Antal idejében a mai bazilika helyén csak a Santa Maria Mater Domini-kápolna állt, amely később beépült a templomba: ez a mai Fekete Madonna-kápolnával egyezik meg. A kis kápolna közelében épült 1229-ben a rendház, amelyet valószínűleg maga Szent Antal alapított. Szent Antal 1231-ben, Padova városának északi részén, Arcellában halt meg egy klarissza monostor közelében.
A templom és a kripta falai téglából épültek, ezeket belül vakolat, kívül kőlapot imitáló borítás fedi. A templom nyugati homlokzatának jellegét meghatározza a két sisak nélküli, lapos tetejű torony, valamint a román stílust idéző elemek, mint például a rózsaablak, a vakárkád, az oszlopokra támaszkodó portikusz és a félköríves formák használata. A nyugati homlokzatot párkányok osztják három szintre, és a hajó magasságában falpillérek tagolják 3 tengelyre. A homlokzat főtengelyében található a főbejárat díszes kialakítású, kompozit fejezetű oszlopokra helyezkedő portikusza, fölötte rózsaablakkal. A főpárkány fölött, a tornyok közötti mezőt vakárkádsorral tagolt oromzat zárja le. A tornyok két alsó szintjét félköríves záródású ablakok, a legfelső szintet pedig ugyancsak félköríves záródású, akantuszlevelekkel díszített oszloppal tagolt ikerablakok törik át. A templom déli és északi homlokzatai szimmetrikus kialakításúak, a hajó falait egymással párhuzamosan elhelyezkedő négyes-, a szentély falait pedig egymás fölé helyezett két kettős ikerablak tagolja.
rendjéből 102 Alkantarai Szent Péter (1499-1562). Szent Ferenc I. rendjéből 102 Szent Bonaventura (1218-1274). rendjéből 104 Árpádházi Szent Erzsébet (1207-1231). Szent Ferenc III. rendjéből 104 Szolánói Szent Ferenc (1549-1610). rendjéből 105 Szent Jeanne d'Arce (1413-1431). rendjéből 105 Szent Klára (1193-1253). Szent Ferenc II. rendjéből 107 Marchiai Szent Jakab (1394-1476). rendjéből 107 Portugáliai Szent Erzsébet (1271-1336). rendjéből 108 Szent Lajos (Toulous-i püspök) (1274-1297). rendjéből 108 Szent Pascal (1540-1592). rendjéből 109 Cortonai Szent Margit (1247-1297). rendjéből 110 Szent Didák (1400-1463). rendjéből 110 Szent Lajos király (1219-1270). rendjéből 111 Sziénai Szent Bernardin (1380-1444). rendjéből 112 Kapisztrán Szent János (1386-1456). rendjéből 112 Páduai Szent Antal (kb.
A belső teret egyszerűség jellemzi. A hajót négy-négy félköríves, kompozit fejezetű féloszlopokkal tagolt, a széleken színes, mintás üvegbetétekkel díszített ablak világítja meg. A szentélyt negyedgömb boltozat fedi, a hajó mennyezete pedig festett, stilizált virágokkal díszített kazettás síkmennyezet. A templom főoltárának képe Páduai Szent Antalt ábrázolja, Tóth Béla szatmári festő alkotása 1892-ből. A templom több jelentős művészi értékkel bíró tárgyat őriz, ide tartozik a 18. század első felére datálható 14 stációkép és a Jézus születését ábrázoló oltárkép, egy Szilassy János által 1757-ban készített aranyozott, rézből készült, zománcképekkel díszített monstrancia, valamint egy Mária-kegykép. A szentély két oldalán elhelyezkedő lépcsőkön keresztül lehet a kilencosztású terű, poligonális szentélyű kriptába lépni. Eredetileg a teret akantuszleveles fejezetű pillérek osztották három hajóra, illetve a mellékhajók és a szentély falai nagy méretű ablakokkal voltak áttörve, ma már azonban ez az elrendezés az 1904-es átalakítás miatt alig érvényesül.
Cím: Nagy utca (Str. Mare), 495. számKód: SM-II-a-B-05296, SM-II-m-B-05296. 01, SM-II-m-B-05296. 02 Datálás: Templom és rendház: 1711 – 1737 (középkori alapokon). Jelentősebb átépítések, javítások: 1844– 1847, 1892. A Károlyi család kriptája: 1844– 1847. Jelentősebb átépítések, javítások: 1892, 1904. A kaplonyi ferences templomot és kolostort a középkori, bizonyos források szerint már a 11. században fennálló Szent Márton tiszteletére felszentelt nemzetségi templom és monostor romjain építette Károlyi Sándor 1711-1737 között. Ezeket az épületeket 1834 októberében az úgynevezett "érmelléki földrengés" súlyosan megrongálta. Az újjáépítési munkálatok Ybl Miklós tervei alapján, Károlyi György anyagi támogatásával zajlottak 1844-1847 között. Az 1848-ban felszentelt új templom és rendház feltételezhetően jórészt a barokk épületek alapjain emelkedik. Különösen érvényes ez a templomra, ahol Ybl a források szerint az építkezésnél felhasználta a barokk, valószínűleg még a románkori templom maradványait is őrző templom falait.