Ilyenkor a tő már könnyen kihúzható a talajból és a gumók könnyedén leválnak a tőről. Végül mutatunk néhány hazai burgonya fajtát, amelyeket érdemes a kiskertben is termeszteni: Balatoni rózsa: Korai érésű, sárga húsú nagy gumójú burgonyafajta, amely kiválóan alkalmas főzésre és sütésre is. Könnyen és sokáig eltartható, nyári másodvetésre is alkalmas. White Lady: Középkorai burgonyafajta, amely sárgás héjú és krém fehér húsú, jó ízű, lisztes burgonya. Sült burgonyának és burgonya pürének is kiváló alapanyag. Hópehely: Középkorai érésű régi jól bevált burgonyafajta, amelynek barnássárgás a héja és fehér a húsa. Enyhén lisztes, főzve és sütve is kiváló alapanyag. Arany Chipke: Középkorai érésű, sárgás héjú és sötét sárga húsú burgonyafajta, közepes gumókkal. Kiválóan alkalmas sütésre, nem barnul, hanem szép aranysárgára sül. Jól tárolható. Somogyi kifli: Régi jól ismert magyarfajta, amelynek héja és húsa is sárga színű, középkorai érésű. Kemény húsú nem lisztes, salátákhoz kiváló alapanyag, de felkarikázva és úgy megsütve, is nagyon finom.
Mivel összesen tíz genotípust vizsgáltunk, genotípusonként tíz-tíz egyedet mindkét nitrogénes szinten, ezért összesen kétszáz egyed szaporítása történt. 8. ábra: A szaporítás műveletei. A lamináris box (balra fent). A tenyészet a hajtáscsúcs eltávolítása előtt (jobbra fent). A hajtáscsúcs táptalajra helyezése (balra lent). Az egyedek elongáció és gyökeresedés közben (jobbra lent). (Saját fotók) 28 A tenyészet nevelése állandó hőmérsékleten (22 °C), 16 órás fotoperiódus mellett történt. A fény hullámhossza 460-660 nm-es, erőssége 2500 lux volt. A tenyészeteket két, illetve három hétig neveltük e körülmények között, a vizsgálatok ennek megfelelően két, illetve három hetes növényanyagon történtek. A két felvételezés után az egész kísérletet megismételtük. 3. 4 A növényanyag vizsgálata Egy vizsgálat alkalmával összesen 100 egyed adatait felvételeztük, minden genotípusból 5-5 egyedet mindkét nitrogénes szinten, így ötismétléses kísérletet végeztünk. Két felvételezést végeztünk, egyet két hetes, egyet három hetes növényanyagon.
A kórokozók mellett kártevők is megjelenhetnek (atkák, tripszek, hangyák) a nem megfelelően izolált tenyészőkamrákban. Ha a nevelőedényekbe is bejutnak, a testükre tapadt gombaspórák és baktériumok által befertőzhetik a tenyészetet. Ezért a sterilitás a szaporítás sikerességében meghatározó szerepet játszik. Első lépés mindig a növényi szövet teljes sterilizálása az in vitro kultúrába helyezés előtt. Ezt a folyamatot megelőzi az anyanövény gondos kiválasztása, majd az anyanövény előkészítése. Az előkészítést (a felületi sterilizálást) leggyakrabban klórtartalmú fertőtlenítőszeres áztatással végzik (HEGEDŰS, 2005. Nagyon fontos az eszközök és a tenyészedény, valamint a táptalaj sterilitása is. Minden eszközt, valamint a tenyészedényt a benne lévő táptalajjal a passzálást megelőzően csíramentesíteni kell, amire az autokláv a legalkalmasabb. Az autokláv nagy nyomáson és hőmérsékleten működő, gőzzel fűtött, zárt rendszerű készülék. A csíramentes eszközökkel és csíramentes növényanyaggal történő passzálást ezután steril boxban végzik.
5 A burgonya mikroszaporítása.......................................................................... 22 3 Saját vizsgálatok.................................................................................................................. 23 3. 1 Anyag és módszer..................................................................................................... 1 A kísérletben szereplő fajták és vonalak bemutatása..................................... 23 3. 2 A táptalaj............................................................................................................ 26 3. 3 A növényanyag felszaporítása.......................................................................... 27 3. 4 A növényanyag vizsgálata................................................................................. 29 3. 5 Az adatok feldolgozása...................................................................................... 30 3. 2 Eredmények és értékelésük...................................................................................... 1 Gyökérhossz....................................................................................................... 2 Hajtáshossz......................................................................................................... 33 3.
Ezeket a gumókat és az enyémből is 10db-ot a kísérlet mellett az északi oldalon a puffer zóna első sorába ültettem, mégpedig úgy, hogy a Boró gumók az őszi szántásba, az én gumóim pedig a tavaszi ásásba kerültek. Ez szándékosan van így, ugyanis a Boró göröncsös talajon formátlanabb gumókat és mélyen ülő rügyeket fejleszt. Egyelőre úgy látom, hogy a gumók közül az enyémek a kötött talajon formásabbak, a belsejük világosabb sárga. A héj színe viszont azonos, a csíra pedig még nagyítóval nézve is egyforma. Lehet, hogy a két fajta azonos? Ez még ebben az évben kiderül! 23. sor, Blaue Sweden (Svéd kék) A fémzárolt 30 db, Bio, KlasseA jelzésű vetőgumóból 25 került a kísérletbe, a maradék pedig a pufferzóna északi oldalára a csicsóka mellé. 24-25. sor, Vitelotte (Magyarországon Perui kék néven ismert fajta) Fémzárolt Bio, Klasse A minősítésű vetőgumó. Ez a fajta sok, vékony csírát produkál, úgyhogy nem lepett meg, a gumók szépek és egészségesek, úgyhogy minden esélye megvan arra, hogy a fajta adottságaihoz képest jól teljesítsen.