A sportban tehetséges fiatalokat kiemelkedően támogatjuk. Intézményünk alapító tagja az Észak-magyarországi Rendészeti Tehetségsegítő Tanácsnak. Képzési kínálatunk Intézményünkben gimnáziumi, szakgimnáziumi és technikumi képzés zajlik. Jelenleg futó gimnáziumi képzéseink: 4 évfolyamos emelt angol nyelvi óraszámú, általános tantervű és 4 évfolyamos emelt angol nyelvi óraszámú rendvédelmi orientációjú gimnázium osztály 4 évfolyamos humán orientációjú osztály 4 évfolyamos honvédelmi orientációjú osztály 4 évfolyamos rendvédelmi orientációjú osztály Technikum: 5 évfolyamos rendészeti pályára előkészítő közszolgálati technikusi képzés Jelenleg futó szakgimnáziumi képzéseink: XXXVIII. Rendészet és közszolgálat ágazathoz tartozó közszolgálati ügyintéző szakképesítéssel XXXVIII. Rendészet és közszolgálat ágazathoz tartozó közszolgálati ügykezelő mellék-szakképesítéssel Kollégiumi intézményegység Cím: 4130 Derecske, Köztársaság út 99. Telefon: 54/410-074 Kollégiumunk a Derecskei I. Rákóczi György Gimnázium, Technikum és Kollégium intézményegységeként működik, diákjaink az iskola tanulói közül kerülnek ki.
Mielőtt a lengyel trónt - törekvései utolsó célját - elérte volna, 1648. október 11. -én Gyulafehérvárott, mindössze 55 éves korában meghalt. A gyulafehérvári székesegyházban nyugszik.
(1593–1648) erdélyi fejedelem Felsővadászi I. (Öreg) Rákóczi György (Szerencs, 1593. június 8. – Gyulafehérvár, 1648. október 11. ) erdélyi fejedelem 1630-tól haláláig. Uralkodása alatt Erdély gazdaságilag és politikailag is megerősödött. Sokat tett a református egyház és iskoláztatás felvirágoztatása érdekében. I. Rákóczi GyörgyFelsővadászi I. (Öreg) Rákóczi György erdélyi fejedelemUralkodási ideje1630. december 1. – 1648. Elődje Bethlen IstvánUtódja II. Rákóczi GyörgyÉletrajzi adatokUralkodóház Rákóczi családSzületett 1593. június erencsElhunyt 1648. (55 évesen)GyulafehérvárNyughelyeGyulafehérvári érseki székesegyházÉdesapja Rákóczi ZsigmondÉdesanyja Gerendi AnnaTestvére(i) Rákóczi Erzsébet Rákóczi Pál Rákóczi ZsigmondHázastársa Bethlen Katalin (? ), Lorántffy Zsuzsanna (1616)Gyermekei Rákóczi Sámuel (1617–1618)II. Rákóczi György (1621–1660)Rákóczi Zsigmond (1622–1652)Rákóczi Ferenc (1624–1632)A Wikimédia Commons tartalmaz I. Rákóczi György témájú médiaállományokat. ÉleteSzerkesztés Édesapja a Rákóczi-ház felemelkedését elindító Rákóczi Zsigmond fejedelem; anyja Rákóczi második felesége, Gerendi Anna volt.
1644-ben a III. Ferdinánd elleni háború idején Erdély kormányzója lett. 1648. október 11-én lépett a fejedelmi trónra. HódításaiSzerkesztés Báthory István nyomdokaiba szeretett volna lépni, ezért kezdettől fogva a lengyel korona megszerzésére törekedett. A lengyel korona megszerzésének reménye 1648 végén elenyészett, amikor a lengyel nemesség János Kázmért ültette a trónra. 1649-ben Rákóczi szövetségre lépett a kozákok hetmanjával, Chmielnicki Bogdánnal, majd 1653-ban hűbéri fennhatósága alá vonta Moldvát és Havasalföldet. Az 1655-ben a Lengyel–Litván Unió és Svédország közt újabb háború tört ki. A svédek ellen viszont egy hatalmas koalíció jött létre. 1656 végén a prostki vereség után X. Károly Gusztáv svéd király szövetségest keresett, hogy el ne veszítse a háborút. Rákóczi segítségét kérte, felajánlva neki Dél- és Közép-Lengyelország egy részét, ahol új királyságot alapíthat. (Egy évvel korábban a lengyelek is Rákóczihoz fordultak, s ők is felajánlották neki a koronát, ha az Erdélyi Fejedelemség Svédország ellen lép hadba. )
Rákóczi Györgyöt az apja már 1605-ben apródnak adta Bocskai István kassai udvarába, ahol megismerkedett a szintén ott szolgáló 16 éves Báthory Gáborral és a náluk idősebb Bethlen Gáborral. Tanuló- és gyermekéveiről más információk nem állnak rendelkezésre. Bocskai 1606-ban bekövetkezett halála után valószínűleg visszaköltözött apjához, akit az erdélyi rendek ekkor, 1607-ben választották meg erdélyi fejedelemmé. Báthory Gábor fejedelemsége alatt feltehetően magyarországi birtokain tartózkodott, a politikai életben – részben fiatal kora miatt – nem vett részt. 1615-ben Borsod vármegye főispánja, ezek után királyi étekfogó mester és az ónodi vár kapitánya lett. 1616. április 18-án vette feleségül Lorántffy Zsuzsannát, az új feleség hozományaként megkapta a sárospataki uradalmat is, ami a későbbiekben – Munkács mellett – a Rákóczi-birtokok legfontosabbika lett. 1619-ben elsők között csatlakozott Bethlen Gáborhoz, aki többek között az ő támogatására indított azonnali támadást II. Ferdinánd király ellen.
Az 1642-es szőnyi Habsburg-oszmán béke megerősítési procedúrája miatt a Fényes Porta ráadásul nem engedélyezte I. Rákóczi Györgynek a további offenzív háború folytatását, így a fejedelemnek kockázatot kellett vállalnia ahhoz, hogy beválthassa a szövetségi szerződésekben tett ígéreteinek legalább egy részét. Seregeivel ismét nyugat felé vonult és csatlakozott a Brünnt ostromló Torstensonhoz, ám közben a megszakításokkal 1644 óta folyó béketárgyalások újabb körében a császártól nagyon kedvező ajánlatot kapott, így – hivatkozással a portai jóváhagyás hiányára és a szövetségi szerződések erre vonatkozó cikkeire – 1645. augusztus 22-én aláírta a különbéke kötésére vonatkozó okmányokat. A megállapodás, amely a protestáns vallásgyakorlatnak a 17. század során a legszélesebb jogosítványokat biztosította, a császári ratifikáció helyéről (amire decemberben került sor) linzi béke néven lett közismert. Noha I. Rákóczi György kiadott egy nyilatkozatot szövetségeseinek, hogy egyes feltételek teljesülése (így a portai beleegyezés megszerzése) esetén újrakezdi a háborút, erre a harmincéves háborút lezáró, 1648. október 24-én megkötött vesztfáliai békékig már nem került sor.
Akciós ár: a vásárláskor fizetendő akciós ár Online ár: az internetes rendelésekre érvényes nem akciós ár Eredeti ár: kedvezmény nélküli könyvesbolti ár Bevezető ár: az első megjelenéshez kapcsolódó kedvezményes ár Korábbi ár: az akciót megelőző 30 nap legalacsonyabb akciós ára