-ért, 650 db somfát vettem 11 frt. 3 kr. -ért (méretezett kb 10 cm átm. jű 20-40 cm hosszúságú zápokról van szó), Vettem két Véka Árpán Somfát meg 20 Krajcáron, Vettem egy véka Buzán meg egy Véka árpán somfát, faggyúért attam 12 Garast, Somfát vettem 6 Garas árát, Vesszőír attam huszonnígy Garast. A számadásokból is kitűnik, hogy legjobban kopott a somfazáp, vagyis az erőátviteli fogaskerekek alkatrésze. A református egyház 1833. június 21-i keltezéssel nyújtott be az uradalomnak kérelmet szárazmalom építésére. Ifjabb Csapó János 747. háza mellett lévő egy üressen lévő három szegletet formáló telken épülne a kettős malom, de mivel két kerengőre épülhet az egyház malma, inkább kéri az egyház Eke Bálint 112. telkének fundusán a megépíthetőséget. Mivel a szóbanforgó telek eléggé tágas és Eke Bálint az Ekklésiához viseltető szívességéből egy malom helyet által engedett fundussából. Hosszas, tekervényes mondatok után kiderül, hogy végül is két egyes malom (egy pár köves), épülne fel egy az említett 747.
Kedvezmények egész sorát biztosították, az eredmény ennek ellenére siralmas. Az igényelt példányszámok igen alacsonyak, ennek ellenére 50-60%-os remitendát kapnak vissza. Sok a reklamáció, az előfizetőknek csak nagyon kis százaléka újítja meg rendelését. A Horizont további engedményekre kényszerült. Ezen a helyzeten a kínálat színvonalának emelése sem tudott lényeges változást hozni. A TASZSZ Iroda budapesti tudósítója, a szovjet újságírók és szerkesztőségek általában rendszeresen tettek fel kérdéseket a magyar politikai, gazdasági és kulturális élet fontosnak, érdekesnek tartott problémáival kapcsolatban. Egyben friss, olvasmányos, rövid és lehetőleg orosz nyelvre fordított cikkeket vártak magyar kollégáiktól. A szignált cikkeket előnyben részesítették. Volt, amikor a szovjet fél a remélt cikk témáján kívül a mondandó stílusát is megjelölte. 1950 decemberében pl. a Szovjetszkoje Iszkusztvo külföldi osztályának vezetője, Erström ismételten kérte, hogy küldjenek a Broadway angyalai c. íráshoz hasonló stílusú, magyar tárgyú cikket.
Bármelyiket választják is - a hangos, rádiós, vagy az írott változatot -, mindenképpen értékes pillanatokat szerezhetnek maguknak. Polányi Éva Nem harsonával, Hanem jött néma, igaz öleléssel, Nem jött szép, tüzes nappalon, De háborus éjjel. És megvakultak Hiú szemeim. Meghalt ifjuságom, De őt, a fényest, nagyszerűt, Mindörökre látom. Babits Mihály: Örökkék ég a felhők mögött Vallomás helyett hitvallás Az első könyvem első oldalára a soha-meg-nem-elégedés himnuszát írtam be Nincs jogom hát panaszkodni, ha ma is elégedetlenül futok még; sokat szereztem, sokat el is dobtam; soha le nem ültem egy pillanatra sem; gazdagságomban szegénynek éreztem magamat és fáradtságomban nyughatatlannak; nemcsak a könyvemben, homlokomra is fel van írva a soha-meg-nem-elégedés. Futottam hősen, szüntelen, lélekzetlen; olykor szinte elbukni látszottam; s hasonlítottam ahhoz a fához, melynek koronáját földig csapja a szél. Mi tart fönn? Mi a gyökér, mely nem szakad el? mely elpusztíthatatlan táplál valami kimeríthetetlen erővel?
Ez a felelősség főként a politikai hatalmat terheli. Mivel a béke java szorosan kapcsolódik a népek fejlődéséhez, számolnunk kell a föld javai használatának etikai vonatkozásaival. Az emberi családhoz tartozás minden embert felruház egyfajta világpolgársággal és ezzel jogok és kötelességek címzettjévé válik, mivel minden embert összeköt az azonos eredet és felsőbb rendeltetés. A béke java nem választható el a tudományos ismeretekből és a technológiai fejlődésből származó új javaktól, amelyeket az emberek elsődleges szükségletének szolgálatába kell állítani. A béke javát jobban garantálja az, ha a nemzetközi közösség nagyobb felelősségérzetet tanúsít aziránt, amit publikus, nyilvános javakként szoktak megnevezni, azaz azokat a javakat, amelyeket minden polgár automatikusan élvez, mint pl. a jogrend, a védelmi rendszer, az út és vasúthálózat. A globalizáció jelenségében érdekelt mai világban, egyre több az a nyilvános jó, amelyek globális jelleget öltenek, melynek következében napról napra növekednek a közös érdekek.
Az 1860-ban Szabadkán született Vermes Lajos például a helyi sportélet egyik első szervezője volt: ógörög minták alapján szerkesztett diszkoszt, a szerb királyi családot vívásra oktatta, megalapította városa első sportklubját (a Szabadkai Torna Egyletet), majd 1881-ben még az újkori olimpiák gondolatának megszületése előtt (! ) megrendezte a palicsi játékokat. A Palicsi-tó partján fontos építményeket is állító birtokos maga is jeles sportoló volt, több versenyszámban lényegesen jobb eredményt ért el, mint az athéni olimpiai győztesek. Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival című regényét ma is sokan ismerik. Azt már kevesebben tudják, hogy a hozományvadász Noszty Feri alakját az író egy bácskai fiatalemberről, kamjonkai Szemző Gyuláról (1880-1955) mintázta. A később rövid időre Baja főispánjának is megválasztott ifjú azzal került az újságok címoldalára, hogy 1901-ben Bécsbe szöktette egy öreg bácskai zsidó, Ungár Lajos Piroska nevű lányát. Ifjú újságíróként Ady Endre ebből az esetből egy közvetve Tisza Istvánt támadó, de a történteket erősen kiszínező újságcikket írt az ellenzéki Nagyváradi Naplóba.
Bajai Honpolgár 2017. április 1 Baja és környéke honismereti és kulturális folyóirata 2017. április XXVIII. évfolyam 4. (318. ) szám Ára: 330 Ft E számunk tartalmából Sipos Loránd grafikája Húsvét, a szeretet ünnepe A húsvéti ünnepkör népszokásaink tükrében (Lex Orsolya írása) Vas betűk (Kárpáti Jonatán novellája) Emesz Margit: Húsvét Jézussal (vers) Húsvét Finnországban (Bognár-Simor Katalin beszámolója) Baja város és a Petőfi Irodalmi Múzeum alapítása (Sarlós István forrásközlése) Mi az, nektek nem kell a szovjet kapcsolat?
Nyíregyháza dinamikusan fejlődő nagy város, az iskolának pedig volt egy igen ambiciózus igazgatója, Balogh Géza festő és szobrászművész személyében. Nagyon jó közösség alakult ki mellette, éppen most készülnek megünnepelni az intézmény fennállásának harmincadik évfordulóját. Ebből az alkalomból egy emlékfilmet is bemutattak a férjemről, Mészáros Gáborról, és szeptemberben lesz egy jubileumi nosztalgiasorozat, amelyre meghívást kaptam. Mi vetett véget ennek az időszaknak? Azért jöttünk el onnan, mert történt egy igazgatóváltás, amely mindent megváltoztatott, áthúzta az ambiciózus terveket. Kénytelenek voltunk elfogadni a végkielégítést, mert azt lebegtették előttünk, hogy egy évig kapjuk ugyan a fizetésünket, de jobban tesszük, ha odébbállunk, mert lehet, hogy ebből az iskolából művészeti szakközépiskolaként nem marad semmi. El is kezdtek leépíteni szakokat. Ez a bizonyos igazgató 15 év után most ment nyugdíjba, és nem véletlen, hogy most újra mindenki nosztalgiázik, összehívjuk a kollégáinkat, végzett növendékeinket, mert valóban nagyon jó iskola volt.