A módszerek Nézzük, milyen eszközökkel próbálja a Hivatal hatékonnyá tenni ellenőrzési mechanizmusát! Az ellenőrük iratbekéréssel, adatszolgáltatással, tájékoztatáskéréssel, adatbázis lekéréssel, helyszíni ellenőrzéssel keresik meg a munkáltatókat, illetőleg számos – az adott tárgykör szempontjából legcélravezetőbb – ellenőrzési formát alkalmaznak: célvizsgálat: az Mt. -ben meghatározott valamennyi tárgykört felöleli, konkrét célra irányul, a felügyelők többsége részt vesz az ellenőrzésben és legalább három hétig tart; akcióellenőrzés: nem öleli fel az összes tárgykört, a felügyelők többsége részt vesz benne és időtartamát tekintve maximum három hétig tart; komplex vizsgálat: a munkavédelmi területen a munkáltatók általános munkavédelmi feladatainak teljesülését vizsgálják, a munkaügyi szakterület esetében pedig az Mt. -ben felsorolt valamennyi szakterület folyamatos ellenőrzése jellemző, melynek minden esetben részei az Mt. 3.
Ez a legkisebb társaságra is vonatkozik. Például ezek a belső munkaügyi szabályzatok vagy egy olyan rendelet, amelyben minden munkavállaló személyes adatait kiírják. Ezenkívül fizetési szelvényt kell kiállítani, és ez alól nem kivétel az a helyzet sem, amikor az elszámolás nem készpénzes formában történik. Ezeket a cselekményeket nem lehet aláírás ellen kiadni, de a munkavállalónak joga van tudni a terhekről. A biztosításhoz a vállalat vezetése általában naplót készít, ahol a számításokat rögzítik. A szervezet vezetése felelős a munkaügyi dokumentumok, köztük a könyvek vezetéséért. A munkáltatók gyakran hibáznak az alapérték dokumentációjának kialakításakor. Például, ha a megállapodás nem határozza meg a javadalmazás mértékét, akkor a munkavállaló aláírása nem kerül a dokumentációba. Ezenkívül a nyaralási ütemtervet később is alá lehet írni, mint néhány héttel a vakáció kezdete előtt. Ezenkívül a szervezet vezetésének gondoskodnia kell a munkajogszabályok minden rendelkezésének betartásáról.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (Ákr. ) szabályain túl az ellenőrzés során a hatóság jogosult:♦ az ellenőrzés helyszínén található biztonsági berendezések által rögzített felvételek és a foglalkoztatás területére való be- és kilépést rögzítő berendezések adatainak megtekintésére, valamint azokról másolat készítésére;♦ az ellenőrzéssel érintett személyek személyazonosságának igazoltatással történő megállapítására, adóazonosító jelének és taj számának használatára, és e személyektől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítás kérésére, továbbá tanúként történő meghallgatására. 4. Az ellenőrzés során a hatóság jogosult a foglalkoztató és a foglalkoztatott közti, valamint a foglalkoztatottnak munkavégzés céljából történő átengedése alapjául szolgáló jogviszony és a tényleges foglalkoztatás jogviszony alapján létrejött kapcsolat minősítésére. A tényleges foglalkoztató azonosíthatatlansága esetén – ellenkező bizonyításig – a hatóság jogosult a foglalkoztató személyének vélelem alapján történő megállapítására, amely szerint a foglalkoztató – a következő sorrend szerint – az, a) aki a munkahelyen tevékenységet folytató felek közötti szerződésben foglaltak szerint a tevékenység összehangolásáért felelős, b) aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja, c) akinek a területén a munkavégzés folyik.