Tekintet nélkül arra, hogy ténylegesen mekkora ellenértéket fizetett meg részére a személygépkocsi használója. 2019-től azonban egy olyan új szabály is bekerült az Áfa törvénybe, amely szerint nem érvényesül az 50 százalékos levonási tilalom, amennyiben a bérleti díj legalább 50 százaléka szolgáltatás-közvetítésként továbbszámlázásra kerül. Azaz, ha a bérbevevő adóalany az adott időszaki bérleti díjnak legalább a felét kiszámlázza magánhasználat jogcímén a munkavállalónak, ügyvezetőnek, vagy más személynek, akkor a teljes áfaösszeg levonásba helyezhető. A már említett NAV tájékoztató értelmében, ha nincs útnyilvántartás, akkor a megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek kell elérnie a bérleti díj 50 százalékát, nem pedig az adóalany által kiszámlázott összegnek. Egy konkrét példával szemléltetve 2018 végéig csak a magáncélú használat valamilyen mértékű megtéríttetése volt az áfalevonási jog feltétele, ha nem volt tételes útnyilvántartás. Például ha a cég által nyújtott szolgáltatás értéke 100.
Részlet a válaszból Megjelent a Költségvetési Levelekben 2020. június 2-án (292. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5211 […] §-ában foglaltakra, amely szerint ingó tárgyi eszköz esetében 60 hónapig, ingatlan tárgyi eszköz esetében pedig 240 hónapig biztosítani kell az adóköteles hasznosítást. Ha a figyelési időn belül az adóalany a tárgyi eszközt kivonja az adóköteles hasznosítás alól, vagy azt ingyenesen más részére átengedi, akkor a korábban levont áfát időarányosan vissza kell fizetni. A kérdéses esetben az atlétikai centrumot adóköteles bérbeadás útján hasznosítják. A bérleti szerződést nem szüntették meg, a bérlő meg fogja fizetni később a csökkentett bérleti díjat, tehát az önkormányzat részéről az adóköteles hasznosítás nem sérül. Az adólevonási jog nem függ attól, hogy az ellenértéket megkapja-e az adóalany, illetve nincs olyan feltétel sem, hogy a bevételt meg kellene kapni az […]
000 Ft jut egy főre, és a munkáltatónál eltöltött munkaviszonyuk alapján a minimálbér 60%, 40%, 20%-áig adómentes a juttatás, és e fölött adóköteles természetbeni juttatásnak minősül; - a mobilitási célú lakhatási támogatás adómentes összegénél, a bérleti díjban és a külön számlán felszámított rezsi része a támogatásnak? - 9. pont szerint: "A munkáltató az adóévet követő év január 31-ig munkavállalónként adatot szolgáltat az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről, a munkavállaló által bérelt lakás címéről. " Hol, milyen formában kell ezt megtennie? A munkáltató által bérelt lakásról, munkásszállásról nem kell adatot szolgáltatni? 7580. kérdés Lakhatás havi piaci értékének kimutatása Társaságunk szálláshely-szolgáltatás besorolású ingatlannal rendelkezik, amelyben távoli lakhellyel rendelkező dolgozóinknak biztosítunk tartósan lakhatást. Az albérleti hozzájárulás adómentességének dolgozóink megfelelnek. A lakhatás havi piaci értékét 60. 000 Ft/hó/fő összegben állapítottuk meg.
Az Szja-tv. 7. pontja értelmében mobilitási célú lakhatási támogatás "a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi díjából a munkavállaló által meg nem térített rész". Tájékoztassanak arról is, hogy - a fent taglalt szálláshelyek bérleti számláiban áthárított áfa levonható-e a munkáltató "X" kft. részéről; - ha a szálláshely-szolgáltatás (bérleti díj) tartalmazza a közüzemi díjakat is, akkor a számla áfatartalma levonható-e, a közüzemidíj-rész, mely nincs forintosítva, adómentes juttatásnak minősül-e; - ha a bérbeadó külön számlát állít ki a közüzemi díjakról, akkor annak áfatartalma levonható-e, a közüzemi díj adómentes juttatásnak minősül-e; - milyen adó- és járulékvonzata lenne annak, ha a munkáltató a helyben lakóhellyel rendelkező munkavállalóinak családi problémái miatt elhelyezést biztosítana a fenti szállásokon; - amennyiben a 2. pontban taglalt albérletben (190. 000 Ft/hó bérleti díj) egyelőre csak ketten laknak, akkor mobilitási célú lakhatási támogatásként a bérleti díj fele, 95.
chevron_right Késett számlák áfalevonása 2021. 06. 23., 08:20 0 Tisztelt Szakértők! Az alábbi válasz kapcsán kérem tisztelettel segítségüket: Áfás egyéni vállalkozó belföldi áfás partnerétől termékeket vásárolt adóköteles tevékenységéhez. Az eredeti számlák áfáját a vásárlások teljesítési időpontjaiban levonásba helyezte. Egyéni vállalkozó 2021. évben eladótól 2017–2020. évekre vonatkozó helyesbítő, illetve késett számlákat kapott. Minden bizonylat kelte 2021. évi. Teljesítés: 2017–2020. évek. A módosítások oka, hogy eladó kevesebb mennyiséget számlázott az eredeti bizonylatokon, mint a ténylegesen eladott mennyiség, illetve elmaradt néhány számla kiállítása (vevő elismerte). Egyéni vállalkozó jogosult a 100 százalékos áfa levonására (120. §), a 153/B § (1) (a) szakasz szerint a helyesbítő számlák kelte szerinti időpontban. Viszont 153/B § hivatkozik a 153/A § (1)b-re, mely 2 év elévülési időt jelöl meg. Helyesen értelmezem, hogy a levonási jog a bizonylatokon is szerepeltetett teljesítési időponttal nyílik meg (a termékértékesítések valós korábbi éveket érintő időpontjában) az áfatörvény 119.