Például egy kétgyermekes családnál, ha a nagyobbik leérettségizett, és egyetemen továbbtanul, akkor nem az egy gyermek után járó után járó 12200 forintot, hanem a kétgyermekesek után járó 13300 forintot kaphatja meg a szülő a fiatalabb gyermek után. Kiemelt kép: iStock
Érettségi után már nem jár családi pótlék, de továbbtanulás esetén a gyerekszámba beszámít az egyetemista is. Így magasabb összegű családi pótlék és családi adókedvezmény jár a kisebb gyermekre vagy gyermekekre — hívta fel a figyelmet az Azénpé Az érettségit követően már nem jár a családi pótlék a gyermek után, június végéig folyósítják, tehát júliustól már nem. A jogszabály szerint a családi pótlék a tankötelezettség teljes időtartamára jár, illetve addig, amíg a gyermek közoktatási intézményben tanul, de legfeljebb annak a tanévnek végéig, amikor betölti a 20. – sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. – életévét. A lap hozzáteszi: a felsőoktatási intézményben továbbtanuló gyermek beleszámít az eltartottak számába. Ez azt jelenti, hogy ha van kisebb testvér, aki után még jár a családi pótlék, az iskola megkezdése után kérvényezheti a szülő, hogy vegyék figyelembe a számításkor az egyetemista vagy főiskolás diákot is. Ez azért fontos, mert így magasabb összegű családi pótlék jár.
Ha továbbtanul, kérheti, de csak a tanév kezdetekor. Érettségi után, júliustól nem jár sem a családi pótlék, sem a családi adókedvezmény az érettségizett fiatal után a szülőknek - hívja fel a figyelmet az azénpé. Az eltartották számába ugyanakkor beleszámít a továbbtanuló is. A családi pótlék összege 2009. január 1-jétől változatlan, ezért elértéktelenedett, mégsem öröm, amikor eltűnik a bevételek közül. Az érettségit követően ugyanis a családi pótlékot csak a tanév végéig, azaz június végéig folyósítják. A jogszabály szerint ugyanis a családi pótlék (azaz iskoláskorúnál iskoláztatási támogatás) a tankötelezettség teljes időtartamára jár (ez ma már a 16. év betöltését jelenti), illetve addig, amíg a gyermek közoktatási intézményben tanul, de legfeljebb annak a tanévnek végéig, amikor betölti a 20. – sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. – életévét - írja a portál. A felsőoktatási intézményben továbbtanuló gyermek azonban beleszámít az eltartottak számába. Ez azt jelenti, hogy ha van kisebb testvér (vagy más kedvezményezett eltartott), aki után még jár családi pótlék, kérvényezheti a szülő, hogy a számításkor vegyék figyelembe az egyetemista diákot is.
Ez azért fontos, mert így magasabb összeget kaphatnak. Ezt azonban csak a tanév megkezdése után, az érvényes hallgatói jogviszony igazolásával lehet kérni, két hónapra visszamenőlegesen - vagyis nem automatikus, és célszerű szeptemberben igényelni - derül ki az azénpé írásából. Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu
Dr. Radics Zsuzsanna (2021-08-10)
Kinek jár saját jogon családi pótlék? Többen kérdeztétek, hogy a saját esetetekben jár-e családi pótlék saját jogon. Mivel ebben a témában elég nagy a káosz a fejekben, összefoglalom, hogy kinek jár a saját jogú családi pótlék és mutatok néhány konkrét esetet, amikor nem jár. Ki jogosult saját jogán családi pótlékra (iskoláztatási támogatásra)? Röviden a fő szempontok: már nagykorú vagy (elmúltál 18 éves) középiskolában tanulsz még nem múltál el 20 (néhány esetben 23) éves Nézzük először a jogszabály szerinti felsorolást, amihez magyarázatként hozzáfűzök pár gondolatot. Saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra az a közoktatási intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy, – kinek mindkét szülője elhunyt (Ez egyértelmű. ) – kinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt (Azaz ha egyedülállóként nevel valamelyik szülőd és elveszíted őt. ) – ki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből (Ezek speciális gyámügyi helyzetek. )
– kinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg, – ki a családi pótlékra jogosult személlyel nem él egy háztartásban (Előfordulhat, hogy a 18. szülinapodat követően elköltözöl otthonról, de még középiskolába jársz. Ahhoz, hogy saját jogon megkapd, a szüleid hivatalos hozzájárulása kell ahhoz, hogy a családi pótlékot a továbbiakban neked fizessék. ) vagy – ha az iskoláztatási támogatást – a gyámhatóságnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatában foglaltak szerint – a nagykorúságát megelőzően is a részére folyósították, annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a huszadik – a fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik – életévét betölti. Amennyiben a fenti körülmények közül valamelyik nagykorúvá válást követően, de a tankötelezettség megszűnésének időpontját (20, illetőleg sajátos nevelési igényű tanuló esetén 23 év) megelőzően következik be, a nagykorúvá válás időpontjától lehet az iskoláztatási támogatást saját jogon megállapítani.
Milyen fizetési kötelezettsége keletkezik egy cégnek, ha egy 18. életévét betöltött, középiskolában tanuló diák a Bt. beltagja? Továbbá, ha egy év múlva felsőoktatási intézménybe folytatja tovább tanulmányait, akkor az jelent-e neki valami hátrányt, például az egészségbiztosítás, kollégiumi ellátás, ösztöndíj vagy családi pótlék terén? A Bt. beltagja, ha csak tag, azaz semmilyen jogviszonyban nincs a Bt. -vel, beleértve, hogy ügyvezetést sem lát el, akkor nem jön létre biztosítási jogviszony, így közterheket sem kell fizetni. A nagykorú, nem kisadózó, és nem nyugdíjas vállalkozónál, ha személyesen tevékenykedik a Bt. -ben, vagy ügyvezetést lát el – akár munkaviszonyban, akár megbízási alapján társas vállalkozói jogviszonyban – nem kell a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj. ) szerinti minimális alapok szerint fizetni a tb közterheket (azaz a járulékot és a szociális hozzájárulási adót), ha a vállalkozó köznevelési intézményben, vagy felsőoktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.
Nem jár családi pótlék saját jogon (csak néhány eset, amire rákérdeztetek) Nem jár családi pótlék saját jogon, ha… ha nagykorúként tanulsz ugyan, de nem közoktatási intézményben, hanem pl. egy online tanfolyamon ha még tanköteles vagy ha már elmúltál 20 (SNI-sként 23) éves egyetemen vagy főiskolán tanulsz (az egyetem, főiskola nem közintézmény! ) nagykorúként összevesztél a szüleiddel és elköltöznél vagy elmenekülnél otthonról: a szülők tudta és hozzájárulása nélkül nem jutsz családi pótlékhoz. Családi pótlék adózása A családi pótlék adómentes juttatás, akár szülőként a gyermekeid után, akár saját jogon kapod. Mint adómentes juttatást természetesen az adóbevallásba sem kell beírni. Molnár Anita családi adótanácsadó Ez is érdekelhet: Családi kedvezmény – és ahol gubanc lehet belőle Köszönöm, hogy elolvastad! Iratkozz fel! Tippek: az éppen aktuális tennivalókra felhívjuk a figyelmed Idő: a magazinban a blog havi cikkeinek rövid kivonata is bekerül átkattintható linkkel, így csak azt olvasod, amire tényleg szükséged van Biztonság: ha hirtelen kérdésed merül fel, tudod, hogy van kihez fordulnod.