A háromszintes állandó kiállítás a 7 Művészetek nevű konstruktivista csoport körében készített kubofuturista próbálkozásokkal és korai fauve-os tapétavirágokkal indul. Majd következnek a Chirico hatása alatt született húszas évek végi fantasztikus képek, a polcokra pakolt arctalan emberfők és a tengerparton álló, deszkafejű férfi enteriőrdarabkáné Magritte: A fények birodalma, 1954, olaj, vászon, 146x114 cm © Charly Herscovici szívélyes engedélyével – c/o SABAM-ADAGP, 2009A korszak egyik kiemelkedő darabja a Titkos játékos című furcsa jelenet, ahol fehérbe öltözött sportolók lila lombokat növesztő óriás báboskorlátok között játszanak, miközben a levegőben egy hatalmas fekete teknősbéka suhan el. A rövid párizsi tartózkodás alatt született Képek árulása-sorozatból szerepel a múzeumban egy kis tintával rajzolt pipa (a híres pipás festmény egy variánsa) és egy képes szójegyzék is. Számos csendélet-hangulatú, új tárgyilagos stílusban megfestett brüsszeli festmény következik, a madár alakú levelektől kezdve a törött ajtókig.
Életre meghatározó élményanyagot gyűjtöttem akkor, látásanyagot. Anyám lebegő holttestének képe, arcát takaró ruhája ihlethette 1927-1928 közti festménysorozatom, melyeken az arcok holmi anyaggal letakartak, a szereplők megismerhetetlen arcúak, mint anyám volt, miután kiemelték a Sambre futó vízéből a rakodópartra. (Második kép odafönt: Szeretők) Szerelmespár; szerető vaj' kik ők? Minők? És hol, melymesebeli holdtájon élnek? Arcukat halotti lepeltakarja el. Halottak-e szegények? Szegény, szegényholt szerelmek, lelkek, emberek, szeretők. Miféle vidék szülöttei ők? Brüsszelben, az Académie Royal des Beaux-Arts -ban tanultam két éven át, 1918-ig, aztán biztosan valamit dolgoztam '22-ig; hogy mit, nem emlé emlékezem, hogy anno Domini 1922. feleségül vettem Georgette Bergert, akivel már kilenc éve ismertük és szerettük egymá ennünk, innunk legyen mit, poszter- és hirdetéstervezőként egy tapétagyárba szegődtem el, szerencsére nem kellett sokáig élnem ebből, mert az 1926. esztendőben a brüsszeli Galerie la Centaure tulajdonosának megtetszett az Elveszett zsoké című képem, és szerződést kötött velem festményeim eladására.