48. § * 1. melléklet a 65/2012. 4. ) VM rendelethez Azon takarmányok listája, amelyek harmadik országból való behozatala csak bejegyzett képviselő útján foganatosítható 1.
FVM rendelet 11. számú mellékletében foglalt mintavételi szabályok szerint vagy d) géntechnológiával módosított szervezet vagy GM takarmány jelenlétére, illetve mennyiségi meghatározására irányuló vizsgálat esetén da) a b) pontban foglaltak szerint vagy db) a 619/2011/EU bizottsági rendelet vonatkozó előírásai szerint térítésmentesen mintát vehet. (2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett jogszabályokban nem szabályozott célból végzik el a mintavételezést, akkor az ellenőrzés, felülvizsgálat során alkalmazott mintavételi, illetve vizsgálati módszer kiválasztásakor a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkében meghatározottak szerint kell eljárni.
(4) A kísérletbe vont állatokból származó a) élelmiszerek élelmezési célú felhasználásáról, b) élelmiszerek, termékek takarmányozási célú felhasználásáról a megyei kormányhivatal a takarmánybiztonsági kockázat figyelembe vételével dönt. * 12. § A különleges táplálási célokra szánt takarmányok engedélyezésére, forgalomba hozatalára - ideértve a kutyák és macskák különleges táplálási céljait szolgáló takarmányok energiaérték számítását - a 44/2003. ) FVM rendelet 13. számú mellékletét kell alkalmazni. 4. A takarmány-előállításra vonatkozó egyes előírások és tilalmak 13. § (1) A 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés a)-d), valamint 3. cikk f) pontjában felsorolt tevékenységek valamelyikét folytató létesítmények kivételével a takarmány-előállító létesítményeknek az előállítani kívánt takarmányról az előállítást megelőzően gyártmánylapot kell készíteniük. A gyártmánylapon fel kell tüntetni a 2. melléklet szerinti adatokat. (2) A gyártmánylapokat a gyártmánylap szerint előállítani kívánt takarmány gyártásának befejezésétől számított három évig meg kell őrizni.
Szinte diétás hatásról beszélhetünk akkor, ha valamivel kedvezõtlen takarmány miatt emésztõszervi megbetegedések jelentkeznének és a zab egyedüli, szemes etetését vezetjük be. Meszet és foszfort viszonylag keveset tartalmaz, így etetése esetén ezek pótlásáról gondoskodni kell. Sajnálatos, hogy a zab beszerzése nem mindig egyszerû feladat. Ezen kívül a hazánkban termesztett zab többsége mérgezõ toxint tartalmazó gombákkal fertõzött. Termõterülete hazánkban folyamatosan csökken. Ennek oka, hogy terméseredményei nem vehetik föl a versenyt a takarmánybúzáéval, az árpáéval, de fõleg a kukoricáéval. Így a termelõknek inkább az utóbbiak felé fordul az érdeklõdése és ha lehet, akkor nem zabot termelnek. Jelentõs mennyiségben importálunk zabot, de ebben gyakori a kevésbé értékes, léhás tétel. Vásárlás esetén a zabot érdemes átvizsgálni, mert a telt, valóban szemes zab értékes igazán számunkra. Az árpa követi értékességi sorrendben a zabot. Takarmányozásra fõként az õszi árpát használjuk. Ha a kukoricával hasonlítjuk össze, akkor kitûnik, hogy fehérje- és rosttartalma nagyobb, energiatartalma kisebb, mint a kukoricáé.