Bővebb infó és még több vetítés itt » Északi Strand kertmozi, Velence 2021 Cikkünk a hirdetés után folytatódikCikkünk a hirdetés után folytatódik Egy igazi kertmozi a Velencei-tó partján, ahol széken ülve, pléden fekve, összebújva, egyedül vagy társaságban lehet megnézni a tegnap és ma kultfilmjeit. Következő vetítések: 08. 06: Forrest Gump 08. : Csillagok között 08. : Egyszerűen bonyolult Kezdés: 20:00 Révfülöp, Szigeti kertmozi 2021 A kertmozit a Szigeti strandon találod, a vetítések 21:00 órakor kezdődnek és egyaránt láthatsz családi filmeket és kultikus alkotásokat. Közelgő vetítések: Augusztus 6: Lelkiismeretek Augusztus 7: The Suicide Squad - Az Öngyilkos osztag Augusztus 8: Szerelmek, esküvők és egyéb katasztrófák Augusztus 9: Fekete özvegy Augusztus 10: Luca Augusztus 11: Még egy kört mindenkinek Bővebb infó itt » Balatonakali Kertmozi 2021 A Balatonakali kertmoziban is 21:00-kor kezdődnek az előadások, minden napra találsz jó filmet, ha szeretsz moziba járni. Augusztus 6: Luca Augusztus 7: Dzsungeltúra Augusztus 8: The Suicide Squad - Az Öngyilkos osztag Augusztus 9: Még egy kört mindenkinek Augusztus 10: Croodék: Egy új kor Augusztus 11: Fekete özvegy Bővebb infó itt »Fövenyes kertmozi 2021 A Fövenyes kertmozi stílusosan a Mozi utcában van, itt nem csak filmekkel szórakoztatják a látogatókat, hanem bábelőadást is nézhetsz, aminek főleg a kisgyerekes családok örülhetnek.
Sajnos tényleg csak egy kis ösvény volt ott, amelyet megtalálva a srácokat elõre engedtük, és nekivágtunk az ereszkedésnek. Ismét libasorban, egymás kezét fogva a veszélyesebb részeken. Errõl a részrõl az itiner úgy emlékezik meg, hogy "Kis, tekergõ, veszélyes sziklás ösvény, P sáv jelzés vezet le a falu fõútjáig. KÉREM FOKOZOTTAN FIGYELJENEK. " Talán kicsit több karaktert is áldozhattak volna erre a részre. Nem csak, hogy néhol nagyon meredek volt, de az elsõ meglepetés a kifeszített kötél volt. Ennek nagyon megörültünk, köszönet érte a szervezõknek! De bevallom én ekkor kezdtem el aggódni, hogy mi lesz még... A sejtésem beigazolódott mikor a nagy szikláknál eltûnt az út elõlünk. Karcsi elment megmászni a sziklákat, és láss csodát, ott volt egy bazi nagy piros jel pár sziklával odébb. Közben mi megnéztük a lehetséges utakat, de végül követtük Karcsit a helyes úton. Erre a részre kitérhetett volna az itiner kicsit részletesebben is. Végül sikeresen beértünk a faluba, majd követve a P kereszt jelzést megtaláltuk az utolsó ep-t is.
Jól is esett ez ajándék csoki a pecsét mellé. Aztán ismét meredek lejtõn ereszkedés és irány az újabb hegy: a Cseplek-hegy. - Ebben a túrában az volt a "jó", hogy a szint, általában a hegy lábánál kezdõdött, aztán meredeken fel és úgyszintén le. - További menetelés már csak egy hegyet (Zsidó-hegy) hozott utunkba, ahol szintén megtévesztõ volt a jelzés, mert a jobb fán lévõ fényvisszaverõ jelzõ után pár méterre a felvezetõ ösvényen volt a következõ jelzés csak. Pár ember itt is, mint hallottam túlment a feljárón. A már hûs szelet itt fenn a hegytetõn megtapasztalhattuk, s páran ki is használtuk kis szusszanásra a kellemes idõt. Aztán a szokásos meredek lefelé, megtûzdelve jónéhány sziklával, amin át kellett így éjjel mászni. Nappal is becsületére válik bárkinek. Aztán végre elértük az utolsó Malom pontot, ahonnan elindulva megint egyszer csak eltünt a P+ jelzés és csak az elõttem menõkben bízva követtem az utcában a menetet, s csak az utca végén lévõ oszlopon láttam a P+-t. De már közel volt a cél és a sikeres teljesítés öröme is felvidított.
Itt Zoli és Marika a szokásos "zsíros kenyér party-val" várta az érkezõket. Jól esett egy kicsit megállni, beszélgetni. A gyerekek is pihentek, bár saját bevallásuk szerint ekkor még nem voltak fáradtak. Bõ egy kilométer következett a kivilágított panoráma szerpentinen. A kilátás pazar volt a tiszta idõben, de keveseknek tetszett az aszfalton való gyaloglás. Egy keskeny, meredek ösvényen elhagytuk az autóutat és a Bence-hegy tetején már hatodszor pecsételtettünk. Ez egy kilátó pont, de itt már nem sokakat érdekelt a táj. Gyorsan vissza is ereszkedtünk a szerpentinre, és a túl oldalon eltûntünk a bokrok között. Elértük a már említett mezõ északi részét, és immáron a mi fényeink keverték meg az alul haladókat. Doppingok és a holt pontok A terep nem volt túl nehéz, és változatosságot sem igen mutatott. A kicsik kezdtek unatkozni, lassult a tempó. Aztán meglátták a rét másik oldalán, az alattunk kanyargó lámpák sokaságát, és teljesen feldobódtak, hogy mi már mennyivel elõbbre vagyunk. Visszaértünk Nadap határába.
Az itiner ezen a részen szalagozást ír, ebbõl nem sokat láttunk, valamint az itinerben szereplõ P háromszög az út elején S háromszög volt, majd átváltott valami azonosíthatatlan színre. Mi legalábbis Karcsival nem tudtuk a színét kitalálni. De a pont elõtt valóban P háromszög volt. Még az S háromszög részen kicsit bizonytalankodtunk, de mikor szembõl megjelent a már említett sárga pólós srác, tudtuk, hogy ez a helyes út. Az út vége kissé meredek volt felfelé, és itt már sajnos érezni kezdtem a lábam is. Fenn a pontõr a nagy hideg elöl bemenekült a fák/bokrok közé. A rossz idõ ellenére is jó kedvvel és egy-egy almával fogadott minket. Dicséret illeti amiért azt a rengeteg almát felvitte a hegyre. Lefelé kissé lassabban mentünk, mint felfelé a különösen meredek csúszós helyeken még egymásba is kapaszkodtunk. Visszatértünk a betonútra és balra fordulva elég sokat haladtunk rajta ismét. Majd letértünk a megadott útra, és meredeken fel a Cseplek-hegyre. Itt a sarkam már nagyon nem bírta. Mondtam is Karcsiéknak menjenek fel nyugodtan, majd utolérem õket.
Az idõ kellemes, de az éjszakai fényvisszaverõs útjelzõ bójákat még ki kell rakni. Sajnos eddig "néphagyomány" volt a jelzések eltûntetése, átrakása bizonyos területeken, így az utolsó utáni pillanatra terveztük be az útvonal kijelölését. Délután kettõtõl ötig Sipi, Imi és én három szakaszokra bontva be is jártuk az útvonalat. Közben Pázmándon a többiek Heni vezetésével állították fel a túraközpontot. Lassan fogadó készek lettünk. A rajt Épp az utolsó asztalok és padok kerültek a helyükre, mikor fél hat tájban, a menetrendszerinti távolsági busszal megérkeztek az elsõ fecskék. Innentõl folyamatos lett a hátizsákos figurák áramlása. A pontõrök készülõdtek és lassan mindenki elindult leendõ állomása felé. Én eredetileg kerékpárral akartam kimenni a 8 km-re lévõ pontomra, de Judit, aki az elõttem lévõ második állomás vezetõje volt, velem együtt indult, így hát tolva a bringát gyalogoltunk. S mint késõbb kiderült ez szerencsét hozott. Bõven volt idõnk, így betértünk egy kávéra a "Gesztenyébe".
Ez nagy benyomást tett rám. Lesz mirõl társalognunk a vonaton hazafelé... Ottorino. Ui: Végül nem volt beszélgetés a vonaton. Versenyt bólintottunk Tommal egészen a Déliig. Csak egyszer rántotta vissza zsongult tudatunkat a jelenbe a kaller érces jóreggeltje... mz/xTúra éve: 20092009. 21 09:16:16 megnéz mz/x összes beszámolója Pázmándi Toporgók éjszakája 30 (A kiírásban szereplõ pontos táv: 29, 8 km / 680 m) Amikor a tévében mást se látni, csak azt, hogy az országban mekkora károkat okozott már a vihar és mindenféle riasztásokat léptetnek életbe, mert országszerte rekordviharokat várnak, akkor éjszaka normális ember valószínûleg nem megy el egy éjszakai túrára! Én örömmel láttam, hogy ebben a kis országban azért szép számmal vannak õrültek! :-) Szóval miután a vihar elsõ nagy hulláma elcsitult, kocsiba be és irány Pázmánd! A rajtban voltak már autók szép számmal, ez megnyugtatólag hatott, hiszen azt mutatta, hogy ezek szerint más is úgy gondolja, hogy nem lesz olyan veszélyes a helyzet, mint amilyennek ígérik… Még világosban nekivágtunk az útnak, egyrészt mert azért kicsit fostunk a vihartól, másrészt mert elõzetes tájékozódásaim során megállapítottam, hogy az elsõ 5-6 kilométer jelöletlen úton vezet, s mivel nem jártam még ezen a túrán, nem tudtam, hogy a szalagozás mennyire lesz jó és tök sötétben is követhetõ.
Nincsenek aktív előadások ennél a rendezvénynél! Esemény részletek EFOTT FESZTIVÁL 2018JÚLIUS 10-16. / VELENCEI-TÓJön az év legnagyobb hallgatói fesztiválja! Hamarosan itt a nyár és jön az EFOTT Fesztivál! Ma az EFOTT 113 ezres létszámával az egyik legjelentősebb fesztivál a magyar fiatalok körében. Azonban az EFOTT nem csak buli, hiszen a fesztivál szervezői évek óta nagy hangsúlyt fektetnek a zenei események mellett a hallgatók gasztro-, sport és kulturális életének fellendítésére is. 2018-ban is a Velencei-tó strandján kerül megrendezésre július 10-16. között a rendezvény, ahol a szervezők elmondásai szerint nagyobb parti lesz, mint valaha, sőt 2018-ban a tavalyi évhez hasonlóan egy nappal hosszabb lesz az EFOTT, így vasárnap is teljes programmal készül a fesztivá, color party, habparty, kertmozi, színház, wakeboard, koncertek, street food, bungee jumping, strandfoci, jó pár nemzetközi név és több, mint 120 magyar fellépő egy facebook: instagram: program: aftermovie: A jobb teljesítmény érdekében adja hozzá parancsikont az asztalához.
Így is teszünk. Aha, már itt is az egyik bokron a megerõsítõ szalag. Tomot egy kicsit aggasztja, hogy az eddig megszokott pirostól eltérõen ez sárga. Há persze, ez biztosan az "Alsósukorói Éjjeli Szteppelõk" nappali teljesítménytúrájáról maradhatott itt. (Hi! ) Jobbkézre már jön is a beígért, régi szocialista emlékmû. Ezer kösz, hogy nem bontották le, nagyon jó támpont ez a túrázóknak. Kisvártatva betonlábú villanyoszlopon S- jelzést látunk. Az itiner szerint balra fordulva ezt kell követni. Nagyon kellemes, erdõs helyen baktatunk lefelé. Már túl soká tart a lejtõ ahhoz, hogy egy hegyre vezethetne, és a S- sem mutatkozik többé. Aú! Kaptathatunk visszafele. Fent gyanítjuk, hogy eggyel élesebben fordultunk balra, mint kellett volna. Vándoroljunk tovább egy másik ágon. Aha, már látni a S-t. Eljutunk a kivilágított aszfalt úthoz. Itinernézés: Itt csak át kell kelni, és felmenni egy keskeny, köves ösvényen a 3. ellenõrzõponthoz, a BENCE-HEGYre A seprõk, akiket sikerült kicseleznünk az elõbbi eltévelyedésünkkel, már fent aggódnak.
HÁNYSZOR TEMETTÉK MÁR, mondván, hogy a kertmoziknak vége. Igény sincs rá, az idő is elmúlt fölötte. Korán siratták, tévedtek újra: kertmozi van, ha nem is mindenütt, de azért akad, él, s úgy fest, élni is fog. Korai a vészharang, a film pereg tovább. S talán nem is veszteségesen. Azért ez nem teljesen szokványos: bolgár filmet csodálunk, németül, angolul feliratozva. A bolgár művészfilm olyan, mint régen a Művészet című gazdagon illusztrált folyóirat volt. Az ember a buszon előszedte, lapozgatta, s a nép ámult: ez a fiú úgy néz ki, akár egy huligán, de művelt ő, művész a szentem, a bohém külső bocsánatos, ne ítéljünk hamar. Bolgár filmre egy pesti romkocsmába, a Szimplába beülni, ami kertmozi is, jó! Összenézhetünk, míg a többiek isznak: bezzeg mi! Azért nem úgy van, mint régen volt, új idők járnak a kertmozikra is. Ma már üdülőhelyeken nem küldik biztonsági okból a gyerekeket reggel a jegypénztár elé, fagylaltot, lángost, csónakázást ígérve, hogy állnának néhány órát a napon, a sorban, hogy majd a felnőttek időben felváltsák őket, csere van, most rajtuk a sor, a gyerekek mehetnek fürdeni.