negatív listás (például rekreációs és sport-szolgáltatások), azaz nem mezőgazdasági tevékenységet főtevékenységként folytatnak, és mezőgazdasági célra 20 hektárnál kevesebb területet hasznosítanak. A pályázathoz a vállalkozó bevételét legalább a mezőgazdasági tevékenységből származó összes bevétel, és a nem mezőgazdasági tevékenységből származó összes bevétel kategóriák szerint meg kell osztani a könyvelésben. (Annak, aki teljes mélységében szeretné tanulmányozni a kérdést, a 8/2015. (III. 13. ) FM rendelet gondos tanulmányozását javaslom. )A kettős könyvvitel keretében az értékesítés árbevétele és a bevételek számlaosztály számlaszámainak további, alszámlák szerinti részletezése a megoldás. (Ezt az elkülönítést egyéb okokból a vállalkozások a pályázattól függetlenül elvégzik. )Az egyszeres könyvvezetés esetében picit bonyolultabb a helyzet. Ha az elszámolás számítógépen, könyvelőprogram segítségével történik, az ún. gyűjtőkódok megfelelő bontásával érhető el, hogy az éves (időszaki) zárás összesített sora után a mezőgazdasági és a nem mezőgazdasági tevékenységből származó bevételt is összegezze a program.
Január 31-ig kell befizetni a 2020. évi bevalláshoz kapcsolódó élelmiszerlánc-felügyeleti díj második részletét – hívta fel a figyelmet közleményében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. Fizetésre kötelezett tevékenység többek között az élelmiszer-termeléshez kapcsolódó állattartás és növénytermesztés, az élelmiszer- és takarmányelőállítás, vagy az állatgyógyászati és növényvédő készítmény gyártása. A Nébih honlapján olvasható tájékoztató szerint a felügyeleti díjjal a hatósági-igazgatási tevékenységet finanszírozzák azok a vállalkozások, amelyek igénybe veszik az élelmiszerlánc-felügyeleteti szolgáltatásokat. A szereplők között így arányosabban oszlanak meg a költségek. Az élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozók 2012 óta fizetik a díjat, amelynek mértéke jellemzően a díjköteles tevékenységből származó előző évi nettó árbevételtől függ. Borítófotó
A bevallás kitöltésekor a vállalkozók általában az alábbi hibákat követik el:– nem teljes körűen veszik figyelembe a törvény hatálya alá tartozó tevékenységeiket, ezért a jogszerűnél kisebb díjalapot vallanak be, – ennek a fordítottja is előfordul: az egyéb tevékenységből származó bevételeiket is hozzácsapják a díj alapjához, – a könyvelésben kötelezettségként szereplő, de pénzügyileg nem rendezett jövedéki adó és népegészségügyi termékadó összegét is levonják a díj alapjának számításakor, – és ennek ellenkezője sem ritka: nem veszik figyelembe a jogosan levonható tételeket. – az exportértékesítés nettó árbevételét kihagyják a számításból: a törvény hatálya alá tartozó tevékenység esetében nincs jelentősége annak, hogy annak bevétele belföldi vagy exportértékesítésből származik-e. Számvitelileg ez azt jelenti, hogy a bevallás kitöltésekor az eredmény-kimutatás "értékesítés nettó árbevétele" sorából kell kiindulni, amely magában foglalja a belföldi és az exportértékesítés nettó árbevételét is jól teszik, ha a fogalmak boncolgatásával kezdik a munkát, akik mezőgazdasági támogatásra vágynak.
A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő tűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező újabb végzésben előírt határidőt az ügyfél szintén elmulasztja. A kötelezettség teljesítése esetén az e bekezdés alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető. Iratkozz fel hírlevelünkre! Kapcsolódó cikkek Mi kell egy étterem megnyitásához? - 1. rész Szigorú szabályok írják elő, hogy milyen feltételek mellett lehet vendéglátóipari egységeket nyitni és üzemeltetni. Érdemes jó előre felkészülni abból, hogy milyen lépések várnak ránk, segíthet az egyes lépések összehangolása, sőt lehetőség nyílik arra is, hogy vállalkozás-, illetve üzletnyitási szakértőt bízzunk meg a folyamatok levezénylésével. 4 | 2018. március 19. Mi kell egy étterem megnyitásához? 2. rész – a HACCP élelmiszerbiztonsági rendszer Vendéglátóipari vállalkozást beindítani, fenntartani és sikeresen üzemeltetni hosszú, nagy körültekintést, felkészülést igénylő folyamat. Cikksorozatunk második részében az élelmiszerbiztonsági rendszer részleteiről, a várható ellenőrzésekről és a büntetésekről lesz szó.
Abban az esetben, ha a kereskedelmi szálláshelyen rendezvényt tartanak, amelyen külső alvállalkozó a végzi a vendéglátó tevékenységet, szálláshely üzemeltetője a helységeket biztosítja, a vendéglátó tevékenységet végző vállalkozó tevékenysége díjköteles. Tisztelet Főszerkesztő Asszony! Továbbá megküldöm még csatolt formában a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének írt korábbi válasz levelünket elektronikus formában, bízva abban, hogy minden eddig felmerült kérdésére sikerült válasz kapnia. Üdvözlettel: Kiss András, Bognár Lajos helyettes államtitkár megbízásából.... és a mellékelt levél: Kovács István főtitkár úr részére, Magyar Szállodák- és Éttermek Szövetsége Tisztelt Főtitkár Úr! A 2012. május 3-án küldött levelében feltett kérdésekre a következő válaszokat adom: Az Önök értelmezése szerint a szállodai reggeli nem esik a felügyeleti díj megfizetésének hatálya alá, mivel a reggelit tartalmazza a szobaár, és a szállodai szolgáltatás élelmiszerbiztonsági szempontból nem érintett. Ez az értelmezés helytálló, ugyanis az Áfa tv.
A mai online, internetes világban? Az Ügyfélkapu korában? Jajjjj!! Kedves Könyvelőtársak! Igaz, hogy május 31. a bevallás határideje, de jó, ha két héttel ezelőtt nekilátnak a folyamatnak, mert előreláthatólag akkor csak alig csúszunk ki a határidőből! A továbbiakban összefoglaljuk, hogy kit érint, mennyit kell fizetni, miket kellene tenni a bevallás benyújtásához: Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. 1. Mennyi a felügyeleti díj? A díj mértéke az érintett tevékenységből származó előző évi nettó árbevétel illetve magánszemély esetén a jövedelem 0, 1%-a. A díjalapból levonható a jövedéki adó, illetve a népegészségügyi termékadó összege kizárólag annál a vállalkozásnál, amely azokat befizette. A díj alapja nem a teljes tevékenységből származó, hanem kizárólag az abból a tevékenységből származó árbevétel, illetve jövedelem, amelyekre az élelmiszerlánc-felügyelet kiterjed. Egyszerűsített bevallás és százalékos díj helyetti átalánydíj vonatkozik a kizárólag végső fogyasztó számára értékesítő mikro-vállalkozásokra, amelyek évi húszezer forint összegű felügyeleti díjat kötelesek fizetni.