39 Pp. 287. § 41 Pp. Kommentár 40 3. Közös kiskorú gyermek elhelyezése és tartása A házasság felbontása esetében a bíróságnak a közös kiskorú gyermekek elhelyezése és eltartása felől - szükség esetében - erre irányuló kereseti kérelem hiányában is határoznia kell. A közös kiskorú gyermek elhelyezése és tartása felől a bíróság hivatalból csak akkor határozhat, ha a házasságot érvényteleníti vagy felbontja, a kereset elutasítása esetében nem. 42 3. Az elsőfokú ítélet jogereje Az elsőfokú ítélet csak a fellebbezési határidő lejártát követő tizenöt nap elteltével (azaz a 16. napon) emelkedik jogerőre. Erre a rendelkezésre azért van szükség, mert ha a fél az ítélethozatalt megelőző tárgyalás elmulasztása miatt határidőben igazolási kérelemmel él, és emiatt a jogerőre emelkedett ítéletet hatályon kívül kell helyezni, akkor valamelyik fél időközben esetleg megkötött új házassága megoldhatatlan jogi helyzetet eredményezne. Ha a felek a kötelék tárgyában nem élnek fellebbezéssel, csak az ítélet egyéb rendelkezéseit (pl.
A házastársak házassági vagyonjogi megállapodásukat szerződésben rendezhetik (házassági vagyonjogi szerződés). A házassági vagyonjogi szerződést közjegyzőnek kell okiratba foglalnia, és annak során mindkét félnek jelen kell lennie (a német Polgári Törvénykönyv – ("BGB") 1408 és 1410 cikkei). Végül a házasság fennállása alatt a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jog megválasztása csak jövőbeli hatállyal bír, kivéve, ha házastársak másképpen állapodtak meg, amely nem érintheti hátrányosan harmadik felek jogait.
Az a) pont szól a közrendbe ütközésről, arról, hogy egy határozat elismerése és végrehajtása egy adott államban sértenek-e alapvető elveket. Például, azok a külföldön hozott határozatok, amelyek a vétkességi elvet alkalmazzák a házasság felbontásakor, nem ismerhetők el abban a tagállamban, ahol ez a közrendet sérti, így Magyarországon 62 Harsági Viktória: A házassági ügyekben, valamint a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban hozott határozatok elismerése az Európai Unióban, In: Magyar Jog, 2006/3, p. 170 36 sem. A Hadadi kontra Hadadi ügyben is találkoztunk ezzel, ahol a francia jog igen, a magyar jog azonban nem ismeri el a vétkességi elvet házassági perekben. A közrendbe ütközés meghatározására a 24., 25. és 26. cikkekben foglalt rendelkezésekkel összhangban kerülhet sor. 63 24. cikk "Az eredeti eljárás helye szerinti tagállam bíróságának joghatósága nem vizsgálható felül. " 25. cikk "Valamely határozat elismerése nem tagadható meg amiatt, hogy annak a tagállamnak a joga, ahol az ilyen elismerést kérik, azonos tényállás mellett nem tenné lehetővé a házasság felbontását, a különválást vagy a házasság érvénytelenítését. "
A magyar nemzetközi magánjog családjogi vonatkozásait az 1979. évi 13. törvényerejû rendelet az alábbiak szerint szabályozza Házasságkötés Ha külföldi állampolgár Magyarországon kíván házasságot kötni, igazolást kell beszereznie arról, hogy a házasságkötés a reá irányadó külföldi jog szerint nem ütközik akadályba. Az igazolás alól a házasulók az illetékes anyakönyvvezetõ elõtt együttesen megjelenve felmentést kérhetnek, melyet indokolt esetben a területileg illetékes közigazgatási hivatal vezetõje adhat meg. Külföldi állampolgár a házassági szándékát az illetékes külföldi hatóság elõtt tett, hitelesített és hiteles magyar nyelvû fordítással ellátott nyilatkozatával írásban is bejelentheti. A házasságot Magyarországon nem lehet megkötni, ha a házasságkötésnek a magyar jog szerint elháríthatatlan akadálya van. Ha magyar állampolgár külföldön kíván házasságot kötni, a területileg illetékes közigazgatási hivatal vezetõje tanúsítja, hogy a házasságkötésnek a magyar jog szerint nincs akadálya.