1. tétel A magyar nyelv eredete I. A magyar nyelv az uráli nyelvek közé, a finnugor nyelvcsaládba tartozik. Ágrajzzal: Uráli nyelv / \ Finnugor nyelvcsalád Szamojéd Finn-permi ág Ugor ág / \ Magyar Obi ugorok vogul(manysi) osztják(chanti) (Ők a legközelebbi nyelvrokonaink) II. A Finnugor nyelvrokonság bizonyítékai a, Közös szókincs. Ide tartoznak az ősi szavak. Testrészek: fej, kéz, láb Eszközök: szigony, kőbalta, íj Rokonsági fok: anya, apa, fivér b, Közös nyelvtani rendszer: a ragasztó= agglutináló nyelvek családjába tartozunk. A toldalékot leggyakrabban a szótő után tesszük Mindannyian c, Régészeti leletek: Ural hegységben találtak ilyen leleteket Bebizonyítója: Reguly Antal. Az III. A magyar nyelv első írott emlékei A tihanyi apátság alapító levele (1055) Halotti beszéd (XII. század vége) Ómagyar Mária- siralom (XIII. század közepe) 2. tétel A magánhangzók és a hangrend A magánhangzó olyan hang, amelynek képzése során a tüdőből kiáramló levegő megrezegteti a hangszálakat, majd akadályba nem ütközik és távozik a szájüregből.
A mássalhangzók csoportjai a. Időtartam szerit Rövid: ny, ly, t Hosszú: nny, lly, tt b. Írásban jelölve Egyjegyű: b, c, d, f, g, h, j, k, l, w, x, y, v Kétjegyű: cs, sz, dz, zs, ny, ty, ly Háromjegyű: dzs A "j" hang jelölése: j-ly c. Akadály helye szerint (Hol ütközik akadályba? ) Gégehang: h Ajakhang: b, p, m, v, f Ínyhang: g, k, gy, ty, ny, j-ly Foghang: c, cs, s, sz, z, zs, d, dz, dzs, r, l, n, t d. A hangszalagok mozgása szerint Zöngés (rezeg a hangszalag): b, d, g, v, gy, z, dz, dzs, m, n, ny, r, l, j, zs Zöngétlen (nem rezeg a hangszalag): p, t, k, f, ty, sz, c, cs, h, s 4. tétel A mássalhangzó törvények 1. A mássalhangzó törvények azokra a változásokra vonatkoznak, amikor két egymás mellett álló mássalhangzó hat egymásra. A mássalhangzó változások: Teljes hasonulás: azt jelenti, hogy egy mássalhangzó teljesen hasonlóvá válik a mellette állóhoz. Pl. : ez + ben ebben tündér + vé tündérré Teljes hasonulás lehet: Írásban jelölt Úgy írjuk a szavakat, ahogy ejtjük.
: látja, kötjük, szánts, tanítsa d) - s, sz, z, dz végű igék helyesírása: Ha az s, sz, z, dz végű igékben –j-vel kezdődő toldalék járul a –j hang teljesen hasonul, tehát ss, ssz, zz, ddz-t írunk az igében PL: néz + je = nézze edz + jetek = edzétek mos + juk = mossuk mász + jon = másszon e) kivételes helyesírású igék: - hisz, higgyed, hidd - visz, vigyed, vidd - tesz, tegyed, tedd - vesz, vegyed, vedd - iszik, igyad, idd - lő, lőjed, lődd - sző, szőjed, sződd - ró, rójad, ród 10. tétel Az ige ragozása ige beszédünkben és írásunkban egy-egy igealakban fordul elő. Az igealakban az igéhez jelek és ragok kapcsolódnak. Ezek a toldalékok kifejezik: a cselekvő számát és személyét a cselekvés módját és idejét utalnak a mondat tárgyára ige ragozása Alanyi ragozás Tárgyas ragozás ( a ragok az alany számát és személyét jelölik meg) ( a ragok az alany számán és személyén kívül a tárgyra is utal) E/1 látok (valamit) E/1 látom (azt) E/2 látsz E/2 látod E/3 lát E/3 látja T/1 látunk T/1 látjuk T/2 láttok T/2 látják T/3 látnak T/3 látják 3.
Beszámozzuk a tagmondatokat. Megkeressük az utaló- és kötőszavakat. ( Ha nincs a mondatban, mi pótoljuk ki! ) 3. Megállapítjuk, hogy milyen az alárendelés. Ha nem tudjuk eldönteni az alárendelést, mert az utalószó többféle mondatrészre utalhat, akkor a biztonság kedvéért elemezzük a főmondatot. (Milyen mondatrész az utalószó? ) 5. Elkészítjük az ábráját. 20. tétel A mellérendelő összetett mondat I. Fogalma: A mellérendelő összetett mondat két egyenrangú, egymással tartalmi-logikai viszonyban álló tagmondatból áll, melyeket kötőszóval, ritkábban anélkül kötünk össze. A tagmondatok között rövid szünet, írásban pedig vessző jelzi, hogy még nem fejeződött be a közlés. Fajtái: 1. Kapcsolatos mondat: olyan mellérendelő mondat, amelynek tagmondatai szorosan összefüggnek egymással. Leggyakoribb kötőszavai: és, s, meg, is, sem, se, is-is, sem-sem, se-se, nemcsak… hanem… is. Jelölése: 1 2 2. Ellentétes mondat: olyan mondat, melyben a tagmondatok között ellentét, ellentmondás van. Leggyakoribb kötőszavai: de, azonban, ellenben, mégis, mégsem, hanem Jelölése: 3.
Melyek a legjellemzőbb módszertani és érvelési hibák, valamint pontatlanságok a magyar nyelv eredetének alternatív magyarázatát adó elképzelésekben? E kérdésekre válaszol hiánypótló összefoglalójában a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete. 2016. november 18. Gyakran olvashatunk olyan írásokat, amelyek a magyar nyelv eredetéről vonzó, új, magukat alternatívnak nevező állításokat tesznek közzé. Ezek közös vonása, hogy a hivatalosnak, akadémikusnak titulált állásponttal szemben kínálnak izgalmasabb múltat. Ezek az írások nem a történeti összehasonlító nyelvészetnek, illetve a nyelvrokonság-kutatásnak a nemzetközi tudományban kialakult módszereivel vagy eredményeivel állnak párbeszédben. Ezért – noha általánosságban a nyelvészek is részt vesznek különféle tudománynépszerűsítő és ismeretterjesztő tevékenységekben –, az említett írásokra direkt, az olvasókat eligazodni segítő válasz ritkán olvasható a nyelvtudomány részéről. Jelen szövegünkkel ezt a hiányt igyekszünk póvábbi részletek az MTA Nyelvtudományi Intézet honlapján, amelyen egy, az uráli nyelvrokonságot tagadó interjú állításait veszik sorra..
: Észak-Európa, Dél-Alföld Természeti földrajzi tájak: Pl. : Dunántúli-dombság, Germán-alföld Tavak, patakok: Fertő-tó, Csele-patak.
Visszaható névmások: magam, magad, maga, magunk, magatok, maguk 3. Kölcsönös névmás: egymás, egymást 4. Birtokos névmás: enyém, tiéd, övé, miénk, tiétek, övék és többes számú alakjai Főnevet, melléknevet és számnevet helyettesítő névmások tató névmás: ez, az, ilyen, olyan, ennyi annyi, itt, ott 2. Kérdő névmás: ki? mi? milyen? melyik? 3. Határozatlan névmás: valamennyi, valaki, valamilyen, valahány, valamely Előtagja a vala szócska. Utótagja kérdő névmás. 4. Általános névmás: mindenki, bárki, bármennyi, akárki, akármilyen, senki, sehol. Előtagja a bár, akár, mind, minden, sem, se szócska. 5. Vonatkozó névmás: a + kérdő névmás: aki, ami, amilyen, amelyik, ahol, amikor 15. tétel Az igenevek I. Igenév: félig ige, félig névszó. Igéből képezzük, de mondatban névszóként viselkedik. Igei tulajdonsága, hogy olyan bővítmények kapcsolódhatnak hozzá, mint az igéhez. (határozó, tárgy) Igenevek fajtái: Főnévi Melléknévi Határozói Képzői -ni Folyamatos -ó, -ő Befejezett -t, -tt Beálló -andó, -endő -va, -ve -ván, -vén Példák Tanulni Aludni Tudni Nézni Tanuló Alvó Tudó Néző Tanult Kialudt láng Tudott tananyag Nézett film Tanulandó Tudandó Nézendő Tanulva Alva Tudva Nézve Jelen időt fejez ki.
2. A magyar nyelv eredete Simonyi Zsigmond Ha valamely ember eredetét kutatjuk, akkor legelőször is hazája és rokonsága felől tudakozódunk. Ugyanezt tesszük, ha valamely nyelv eredetére vagyunk kiváncsiak: utána járunk, honnan kerűlt s melyek a rokonai. Hogy a magyar nyelv keletről, a Don és Volga vidékéről kerűlt mai hazájába, azt tudjuk. Ennélfogva rokonait is ott kell keresnünk, az orosz birodalom rengeteg síkságain. Ámde ott igen sokféle népség lakik és lakott, s kérdés, mely népek nyelvében találjuk meg azokat a jellemző családi vonásokat, a mikről ráismerhetnénk, hogy saját nyelvünkkel egy család tagjai.
Mivé? Mibe? Mire? Milyenné? Hogyan? Mi módon? Miképpen? Hogyan? Milyen állapotban? 19. tétel Az alárendelő összetett mondat Hm Hállap Heszk Hr Heredmény Az alárendelő összetett mondatokban a mellékmondat a főmondat valamelyik hiányzó mondatrészét fejti ki. Az alárendelő mondat annyiféle lehet, ahányszor mondatrészt kifejezhet. Eszerint megkülönböztethetünk alanyi, állítmányi, határozói és jelzői alárendelést. Az alárendelő mondat szerkezetét jellegzetes szavak segíthetik megismerni: a főmondatban utalószók, a mellékmondatban kötőszó fordulhatnak elő.