A döntés az előzetes vizsgálatban, vagy más engedélyezési eljárásban történik.
Hatásvizsgálatot területi tervekre és nagyrendezvényekkel kapcsolatos beruházásokra (világkiállítás, olimpia stb. ) is végeznek. Környezeti hatásvizsgálatot előíró jogszabály elsőként az Egyesült Államokban jelent meg 1969-ben, a Nemzeti Környezetpolitikai Törvényben. Az Európai Gazdasági Közösség 1985-ben fogadta el a KHV-re vonatkozó határozatát (85/337/EEC). A tagországok a döntés értelmében 1988-ig beépítették jogrendszerükbe a hatásvizsgálatot. A kelet-közép-európai országok többségében az utóbbi időben szintén napirendre került a hatásvizsgálatok szabályozása. Magyarországon 1991-ben született egy műszaki irányelv a hatásvizsgálatról, ennek betartatása azonban, mivel nem volt jogszabály, nehézségekbe ütközött. Ezt követte egy 1992-es kormányrendelet, amely "a környezetre jelentős hatással bíró villamos- és hőenergia-fejlesztésre szolgáló berendezések létesítésénél" KHV-kötelezettséget írt elő. A KHV-t 1993-ban újabb kormányrendelet, majd az 1996. január 1-től hatályba lépő környezetvédelmi törvény szabályozza.
Környezeti hatásvizsgálat A hatásvizsgálat elsődlegesen szemléleti, értékrendi, etikai kérdés! Viszonyunk: egymáshoz a környezetünkhöz az élővilághoz Mit tekintünk értéknek? kultúrtörténet, vallás, jól felfogott érdek - hagyomány / tájgazdálkodás - Az etika fokozott felelősség mindenért, ami csak él. (Albert Schweitzer) Szabályozás?! Forrás: KÖVET A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2003. november 21. ) a pisztrángok vírusos vérfertőzése (VHS) és a pisztrángfélék fertőző vérképzőszervi elhalása (IHN) nevű halbetegségek közül egy vagy több tekintetében mentes övezetek és mentes halgazdaságok jegyzékének létrehozásáról szóló 2002/308/EK határozat I. és II.
az 500 MW beépített teljesítőképességű földgáz tüzelésű, erőmű létesítését Gönyűn vagy Győr mellett az Audi beruházás. Eddig nagyon csekély számú (2012-es adat: a két magyarországi esettel együtt összesen 13) esetben került sor az Európai Bizottság véleményének kikérésére Natura 2000 területeken megvalósuló beruházások engedélyezésével kapcsolatban. A tagállamok csak a legvégsőbb esetben fordulnak a Bizottsághoz véleménykérésre, megpróbálják a nemzeti keretek között elutasítani a tevékenységet, vagy a közérdek kényszerítő indokait megállapítani. Tanácsadó testületek Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága Országos Környezetvédelmi Tanács szerep SKV-k elfogadásánál Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Nemzeti parki tanácsok hálózata Szakértői szakmai bizottságok (Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának Hivatala) az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalán belül, mint A Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztoshelyettes (röviden: A Jövő Nemzedékek Szószólója)
Jogforrások Nemzetközi szabályozás Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve (2001. június 27. ) bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról Jegyzőkönyv a stratégiai környezeti vizsgálatról (ENSZ EGB jegyzőkönyv, az Espoo-i egyezményhez csatolva) Aarhusi egyezmény (7. cikk) Jogforrások Hazai szabályozás A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. ): 27., 43. (4) (7), 44. (2) b), 45. (2) b), 98. (2) d) 2/2005. (I. 11. rendelet az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról (R. ) A törvény az irányelv alapelemeit tartalmazza, a hatály kibontását, részletes eljárási szabályokat, tartalmi követelményeket a kormányrendelet. A közigazgatási szervek szerepe A terv vagy program kidolgozásáért/elfogadásáért felelős szerv dönt a környezeti vizsgálat minden kérdésében is. A környezet védelméért felelős szervek véleményt adnak, vélemény eltérés esetén konzultálni kell velük, a fennmaradó véleményeltérést nyilvánosságra kell hozni.
A Natura Korm. rendelet 10. -a szerint: 10.
Környezeti hatásvizsgálat Az emberi tevékenységek (gazdasági létesítmények, nagyberuházások, fejlesztések) káros következményeinek felismerése ráirányította a figyelmet a környezeti hatások előrejelzésének fontosságára. A fejlett országokban a közvélemény már néhány évtizeddel ezelőtt megkövetelte a környezetvédelem szempontjainak figyelembe vételét a döntéshozatalban. A korai hatásvizsgálatok még csak műszaki előtanulmányokra és gazdaságossági számításokra korlátozódtak, de hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy a nem számszerűsíthető környezeti értékekhez nem lehet valós pénzértéket rendelni. Újfajta értékelési szemlélet alakult ki, amely környezeti hatásvizsgálat (a továbbiakban KHV) néven vált ismertté. A környezeti hatásvizsgálat a beruházások várható környezeti hatásait, alternatíváit, a környezeti elemek, természeti javak pénzben kifejezett értékét, és a lehetséges környezeti kockázatot együttesen veszi figyelembe. A hatásvizsgálat célja a tervezett tevékenységek, beruházások következtében várható környezeti állapotváltozások becslése, a döntéshozók tájékoztatása, valamint a döntés befolyásolása.
A hatásvizsgálat kivitelezése az ábrán látható hatlépcsős modellben összegezhető. A modell lehetőséget nyújt a különféle célú beruházások egységes szemléletű értékelésére, ugyanakkor az egyedi problémák figyelembe vételére is. A tényleges hatásvizsgálat a tervezett létesítmény lehetséges környezeti hatásainak feltárásával kezdődik (anyag- és energiafelhasználás, illetve -kibocsátás, ökológiai hatások és károk, infrastrukturális következmények, az egészségre, az esztétikai érzékre, a műemlékekre gyakorolt hatások, egy esetleges környezeti baleset következményei stb. ). A lehetséges hatások ismeretében először a jelenlegi állapotot kell rögzíteni. Ez a várhatóan érintett környezeti elemek mennyiségi és minőségi alapállapotának felmérését jelenti (lásd KÁV). A "0" állapot egyben megadja a beruházás esetleges elhagyásának alternatíváját. A következő lépés a hatótényezőkkel, hatásviselőkkel kapcsolatos határértékek, szabványok begyűjtése. Ezt követi a várható hatások előrejelzése, illetve számszerűsítése.